„Tudor Arghezi” változatai közötti eltérés

Nincs méretváltozás ,  2 évvel ezelőtt
a
Helyesírási javítás kézi ellenőrzéssel: előljáró → elöljáró (WP:BÜ), apróbb javítások AWB
(portál)
a (Helyesírási javítás kézi ellenőrzéssel: előljáró → elöljáró (WP:BÜ), apróbb javítások AWB)
|aláírás=
}}
'''Tudor Arghezi''' ([[Bukarest]], [[1880]]. [[május 21.]] – [[Bukarest]], [[1967]]. [[július 14.]]) [[Románok|román]] költő, prózaíró, műfordító, publicista. Eredeti neve Ion N. Theodorescu volt, írói álnevét, ahogy saját maga elmondta, az [[Argeș]] folyó ókori nevéből – ''Argesis'' – vette. Más kritikusok szerint két híres eretnek, [[Arius]] és Géza(?), nevének egyesítéséből ered. Egy újabb, [[Ferenczes István]] által végzett kutatás szerint a hivatalosan a dajkájaként számon tartott, valójában vér szerinti édesanyja, a székely Ergézi Rozália nevének románosított alakját vette fel álnévként.<ref>[http://adevarul.ro/locale/targu-jiu/descoperire-uimitoare-lumii-literare-tudor-arghezi-copilul-flori-bonei-unguroaice-ergezi-rozalia-rezultatul-cercetari-extrem-controversate-1_55bf8b0af5eaafab2c369d50/index.html Descoperire uimitoare a lumii literare: Tudor Arghezi, copilul din flori al bonei unguroaice, Ergézi Rozália. Rezultatul unei cercetări extrem de controversate] - Adevărul, 2015. augusztus 4. </ref><ref>[http://www.hargitakiado.ro/cikk.php?a=MjUyMA== Arghezi/Ergézi - Ki volt Tudor Arghezi édesanyja? - Székelyföld Kulturális Folyóirat], 2015. január</ref>
 
== Élete ==
[[1891]]-ben végezte el a [[Sfântul Sava kollégium|Szent Sava]] kollégiumot Bukarestben, aztán rögtön munkába állt, hogy ki tudja fizetni a tanulmányait.<ref>Kuiper, 67 old.; Willhardt ''et al.'', 15 old.</ref> [[1896]]-ban debütált, mint költő, amikor verseit az [[Alexandru Macedonski]] által szerkesztett ''Liga Ortodoxă'' (Keleti Szövetség) folyóirat közölte, még ''Ion Theo'' álnéven. Röviddel ezután így nyilatkozott Macedonski a fiatal költőről:
<blockquote>"Ez az ifjú, abban a korban, amelyben én csak gagyogtam a verset, határtalan merészséggel szakított minden olyan verselési technikával és minden olyan képi és eszmei közhellyel, amelyeket eddig nálunk és külföldön a költészet és művészet csúcsának tekintettek, mégis, merészségét mindmáig a legragyogóbb siker koronázza." <ref>Macedonski, 1896, Vianu, 477 old.</ref></blockquote>
Költészetére hat a [[szimbolizmus]] és más [[irodalmi irányzatok]] (mint például a bécsi [[szecesszió]]), ezért mondható Arghezi [[modern]] költőnek. [[1899]]-ben szerzetes lett, de öt évi paposkodás után előljáróielöljárói a [[fribourg]]i katolikus egyetemre küldték, ahol hátat fordított az egyháznak és [[1910]]-ig felváltva [[Genf]]ben és [[Párizs]]ban élt. [[1910]]-ben visszatért [[Románia|Romániába]] és [[szocialista]] lapok munkatársaként számos verset, politikai gúnyrajzot , illetve vitacikket írt, köztük a költői pályája határköveként számon tartott ''Rugă de seară''.<ref>Vianu, 479-480 old.</ref> (Esti ima) című verset. Ugyancsak ekkor kezdte írni tablettáknak nevezett prózai-publicisztikai írásait, amelyekből később sajátos – határozott állásfoglalású, kíméletlen szatírájú – műfaja fejlődik ki.
 
Ezután Arghezi kiváló műkritikus lett és védelmébe vette a [[sclerosis multiplex|szklerózis multiplexben]] szenvedő [[Ștefan Luchian]] román festőt, akit csalással vádoltak (az a gyanú merült fel ellene, hogy ő nem tud többet festeni, de megengedi, hogy mások munkáját ő írhassa alá)<ref>Arghezi, ''Luchian életéből'', ''Scrieri'', 617, 620–621 old.</ref>
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{Portál|Irodalom}}
 
{{DEFAULTSORT:Arghezi Tudor}}
[[Kategória:Román költők]]
38 634

szerkesztés