„1291-es szövetségi levél” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Dátumok kékítése (WP:BÜ), apróbb javítások
4. sor:
== Tartalma ==
Az okirat [[latin nyelv]]ű szövegét [[pergamen]]re írták. Három [[pecsét]] hitelesítette, közülük a baloldali - a szöveg alapján bizonyára Schwyzé - hiányzik.
A latin eredeti mellett [[Stans]]ban őriznek egy német nyelvű fordítást, amit az íráskép alapján [[14. század|14.]] vagy [[15. század]]i munkának tartanak.<ref name="Sablonier, 163.o">Sablonier, 163.o.</ref>
 
A levél két, gyökeresen eltérő tartalmú részre tagolódik. Az első részben kölcsönös segítségnyújtást vállalnak Uri völgyének lakói (''homines vallis Uranie''), a Schwyz völgybeliek összessége (''universitas vallis de Switz'') és a hegyek közötti alsó völgy közössége (''communitas hominum Intramontanorum Vallis Inferioris''). Utóbbit általában Nidwaldennel vagy Unterwaldennel (Nidwalden és Obwalden együtt) azonosítják, azonban [[Roger Sablonier]] elképzelhetőnek tartja,<ref>Sablonier, 174-176.o</ref> hogy az Urseren völgyről (a [[Reuss]] felső folyása, ma Uri kanton része) van szó. Azt, hogy mégis Unterwalden pecsétje látható a levél alján azzal magyarázza, hogy - svájci szerződéseknél nem szokatlan módon - egy vagy több korábbi megállapodás későbbi írásba foglalásával született, és az eredeti szerződő feleket az éppen aktuális szövetségesekkel helyettesítették.
24. sor:
 
=== 1291-es eredeti okirat ===
A szövetségi levél végén az áll, hogy 1291 augusztusában íródott. Miután [[I. Rudolf német király]] [[július 15]].|július 15-én]] meghalt, az alpesi völgyek nemessége, csakúgy mint a többi német terület vezető rétege, okkal tarthatott a rend felborulásától, ami saját befolyásukat veszélyeztette. A Rudolf megválasztása előtti ''interregnum'' ideje alatt ugyanis a mai Svájc belső területein rendszeresek voltak a kisebb rablóhadjáratok, különösen az alpesi völgyek lakossága és két közeli befolyásos kolostor, az einsiedelni és az engelsbergi között voltak jelentősek a csatározások.<ref>Fahrni 21.o.</ref>
 
Roger Sablonier a többek között a következő okok miatt kételkedik a ebben a verzióban:
34. sor:
 
=== 14. századi utólagos írásba foglalás ===
Sablonier szerint a legvalószínűbb, hogy az 1291-es szövetségi levél valójában 1309 körül, több különböző, korábban talán csak szóban kötött megállapodás összevonásának lejegyzésével jött létre. Nem zárja ki ugyanakkor, hogy a megállapodások egy része 1291-ből származik.
 
Az 1309-es dátumot azért tartja a legvalószínűbbnek. A 13. század végén kihalt, kiterjedt birtokokkal és jogokkal rendelkező rapperswili nemesi család örökébe lépő [[Werner von Homberg]] ekkortól bírói és egyéb jogköröket kapott Belső-Svájcban [[VII. Henrik német-római császár|VII. Henriknek]] tett szolgálataiért cserébe. A vele folytatott tárgyalásokhoz lehetett hasznos a helyi vezetők számára egy szövetségi levél amely bizonyította a helyi vezetés képességét a béke fenntartására.<ref>Sablonier, 171.o.</ref>
41. sor:
Az 1291-es szövetségi levél 1936 óta Svájc nemzeti relikviájának számít és a nemzeti ünnepet a tiszteletére tartják augusztus elsején. Mai jelentőségét a 19. században érte el, az előtt gyakorlatilag ismeretlen volt szélesebb közönség előtt.
 
Az első írásos forrás, ami megemlíti az okiratot, 1530 körül keletkezhetett, az első megbízható említés azonban 1724-ból származik, amikor egy schwyzi leltárazás során számba vették.<ref> name="Sablonier, 163.o.<"/ref> Nem tesz róla említést [[Aegidius Tschudi]] 16. századi svájci történetíró sem, aki a svájci konföderáció alapításának évét 1307-re tette. [[Joseph Thomas Fassbind]] történetíró a 18. század végén kétségét fejezte ki az irat eredetiségével kapcsolatban.
 
Ennek ellenére a 19. században a levél széles körben a svájci Esküszövetség alapításának dokumentumaként vált ismertté, és [[1891]]-ben már erre hivatkozva rendeztek ünnepségeket Svájc fennállásának 600. évfordulója alkalmából.