„Türelmi rendelet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Dátumok kékítése (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
1. sor:
{{részben nincs forrás}}
A '''türelmi rendelet''' ({{ny-de|Toleranzpatent}}): [[II. József magyar király|II. József]] [[Nyugati császárok listája|német-római császár]], [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar]] és [[Csehország uralkodóinak listája|cseh király]] egyik első, legfontosabb intézkedése volt [[1781]]. [[október 25
[[Fájl:Abádszalók ref templom felirat.jpg|right|thumb|300px|II. József rendeletére emlékeztető felirat 1789-ből az [[abádszalók]]i református templomban]]
7. sor:
A türelmi (latinosan: ''tolerancia'') rendelet a [[kálvinizmus|református]]ok, [[evangélikus kereszténység|evangélikus]]ok (egyszóval: [[protestantizmus|protestánsok]]) és [[ortodox kereszténység|görögkeleti]]ek számára szabadabb vallásgyakorlást engedélyezett az eddiginél. Ahol legalább száz, nem [[római katolikus egyház|katolikus]] család élt, ott azok saját költségükön létesíthettek illetve fenntarthattak helyi gyülekezeteket, sőt – torony és [[harang]] nélkül, nem közútról nyíló bejárattal – [[templom]]okat is építhettek. A fent említett felekezetek hívei semmiféle megkülönböztetést nem szenvedtek ezentúl a hivatali pályán. Az intézkedéseket a tolerancia eszménye és a birodalom egységesítésének vágya ihlette. Ugyanebben az évben a kb. {{formatnum:83000}} magyarországi [[zsidó vallás|zsidó]] helyzetét is rendezték.
Még a türelmi rendelet évében a császár a [[Róma|Rómának]] küldött egyházi jövedelmeket zárolta, és bevezette a [[pápa (egyházfő)|pápa]]i [[bulla|bullákat]] kihirdetésük előtt történő udvari ellenőrzését. [[II. József magyar király|II. József]] állammodelljében ugyanis az [[egyház]] pusztán az uralkodó egyik eszköze volt, így a róla elnevezett „[[jozefinizmus|jozefinista]]” politika jegyében igyekezett megvalósítani az államegyházat. Meggyőződése volt, hogy az egyházi vagyonnal szabadon gazdálkodhat, ha finanszírozza annak közfeladatait (oktatás, egészségügy), és biztosítja a valóban nép körében forgó alsópapság megélhetését. Ezek számát és javadalmait még növelte is. Cserébe feloszlatta a szemlélődő [[szerzetesrend]]eket, amelyek nem foglalkoztak tanítással, gyógyítással vagy tudománnyal, ez mintegy 140 kolostor megszüntetésével járt, vagyonukat a Vallásalapba olvasztotta ([[szekularizáció]]s rendelet, [[1782]]. [[január 12.]]). Még a vallási ünnepek, a mise és a papnevelés rendjébe is beavatkozott.
Mindez kiváltotta a pápaság rosszallását: [[VI. Piusz pápa]] [[1782]]-ben maga utazott Bécsbe („[[fordított Canossa-járás]]”), de József nem változtatott politikáján. (Sőt, az anekdota szerint még csak kezet sem csókolt az [[pápa (egyházfő)|egyházfőnek]], hanem kézfogással üdvözölte.) [[1783]]-ban a papnevelést is állami feladattá tette, és ugyanebben az évben tett [[róma]]i látogatása során sem sikerült őt meggyőzni intézkedéseinek visszavonásáról.<ref>https://mult-kor.hu/cikk.php?id=9195</ref>
15. sor:
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
[[Kategória:Magyar vallástörténet|Turelmi]]
[[Kategória:Ausztria történelme|Turelmi]]
| |||