„Nemzetközi magánjog” változatai közötti eltérés

A szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik.<ref>1979. évi 13. tvr. 19. §</ref>

 

 

== A hatályos 2017. évi XXVIII. törvény ==

=== Vissza- és továbbutalás ===

 

 

Ha az alkalmazandó külföldi jogot e törvény értelmében az állampolgárság határozza meg és a külföldi jog kollíziós szabálya

* a) a magyar jogra utal vissza, a magyar anyagi jogot kell alkalmazni;

 

=== A szellemi tulajdonjogról ===

[[Iparjogvédelem|Iparjogvédelmi]] jogok létrejöttére, tartalmára, megszűnésére és érvényesítésére annak az államnak a joga alkalmazandó, amelyben az oltalmat megadták, illetve ahol a bejelentést megtették.<ref>2017. évi XXVIII. törvény 49. §</ref>

 

55. A Koncepció szerint a törvény lényegét tekintve fenntartja a hatályos kollíziós jogi szabályt. Ennek értelmében a szellemi tulajdon két részterülete, a szerzői jog és az iparjogvédelem továbbra is önálló kapcsolószabályt kap. A szerzői jogok védelme kapcsán a lex loci protectionis, míg az iparjogvédelemnél, a szabadalmi jogot is ideértve, a lex originis kapcsolóelve érvényesül. A normavilágosság követelményének megfelelően az alkalmazandó jogra vonatkozó szabályokban mindkét részterület vonatkozásában indokolt külön nevesíteni az adott szellemi tulajdonjogi jogosultság egyes részaspektusait (keletkezés, tartalom, védelem, megszűnés), amire nézve az alkalmazandó jog kiterjed. A hatályos Kódex szövegezésével összefüggésben felmerült polémiára tekintettel a törvényben indokolt a lex loci protectionis helyes értelmezését tükröző megfogalmazás alkalmazása, eszerint a szerzői jogok elbírálására nézve annak az államnak a joga irányadó, amelynek a területére a védelmet igénylik. Az eljárásjogi vonatkozást illetően, a kizárt magyar joghatóság a külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatban szintén megmarad (hatályos Kódex 62/C. § f) pont). Ezzel szemben a belföldi iparvédelmi jog megadásával, terjedelmével és megszűnésével kapcsolatos eljárásra vonatkozó kizárólagos magyar joghatóságot megállapító szabály a törvényben nem szerepel, mivel e kérdéskört a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Brüsszel Ia. rendelet) lefedi (24. cikk 4. bekezdés).<ref>https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A16H1673.KOR&timeshift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT</ref>}}

 

* [[Az egyenlő elbánás elve]]

* [[Joghatóság]]

* [[Világhy Miklós]]