„Radvány” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a hivatkozás előtti szóköz törlése, egyéb apróság, ld.: WP:BÜ
10. sor:
A településnek [[1287]]-ben már állott temploma. A [[14. század|14.]] majd a [[15. század]]ban átalakították, [[1517]]-ben Mária-kápolnát építettek hozzá, amelyben a Fájdalmas Szűzanya kegyszobrát helyezték el. [[1744]]-ben a szobrot az új főoltárra helyezték, és már ekkor kedvelt kegyhelynek számított. [[1687]]-ben már kastély volt itt, amelyet valószínűleg a mai helyén építtetett [[1600]] körül a Radvánszky család. A [[17. század]] közepétől híres Kisasszonynapi vásárokat rendeztek a községben. Lakói mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak, kézműves céhei [[1633]]-tól alakultak. [[1828]]-ban 168 házában 1218 lakos élt.
 
Vályi András szerint ''"RADVÁNY. Tót Mezőváros Zólyom Vármegyében, földes Ura Radvánszky Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékeskedik; a’ felsőbb épűlet felett ez olvastatik: CeLsa CaDVnt VltIIs, CresCVnt VIrtVte teneLLa tVrrIs LaXa IaCet, ponDere pressa sVo. Valamint a’ kastély díszes, úgy könyvtárja, és pénz gyűjteménnye is jeles. Lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Garam vize mellett, Besztertze Bányától nem meszsze, lakosai számosan mesteremberek, határja olly minéműségű, mint Lukaviczáé, javai szépek, és külömbfélék, első osztálybéli."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
 
Fényes Elek szerint ''"Radvány, tót m.-város, Zólyom vmegyében, rónaságon, Beszterczebánya tőszomszédságában, a Garan vize mellett, s Beszterczétől az Udorna vize választja el. – Terűlete nem tudatik. Urbéri telek 5, a többi irtvány; de vannak a földesuraságnak is szép majorságai. Homokos agyag földe jó mivelés mellett minden gabonanemre alkalmas. Népessége 1010 ágostai, 470 kath., kik közt 5 telkes gazda, 148 zsellér, 75 lakó, 169 mesterember, 2 kereskedő. – Van itt 8 posztósbul alakult társulatnak nevezetes posztógyára, melly 36,000 frt. alaptőkével évenkint 100,000 frt. értékü kelmét állit ki, s jobbára Pesten adja el. – Emlitett kézmüvesei közt van 16 késcsináló, 27 fésűs, 35 posztós, 12 kalapos, 2 aranymüves, és több gyufagyár. Ezek mind keresett árukat készitenek, s azokat Magyarország távol vidékeire elhordják. – Országos vásárt egyet tart, t. i. sept. 8-án, de ez igen hires kirakóvásár, s több napokig tart, de barom- és hetivásárai nincsenek. Nevezetes épületek: a földesurak 3 kastélya, a kath. és evang. anyatemplomok, és egy Fekete-curia nevű vendégfogadó. Birja a várost a Radvánszky csal."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
 
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Zólyom vármegye]] [[Besztercebányai járás]]ához tartozott. Radványt [[1966]]-ban csatolták Besztercebányához.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Radvány