Főmenü megnyitása
Radvány látképe a Garam hídjáról

Radvány (szlovákul Radvaň) Besztercebánya településrésze Szlovákiában a Besztercebányai kerület Besztercebányai járásában. Egybeépült a szomszédos Garamkirályfalvával. Neve a régi magyar rogyvány (= mocsaras hely) főnévből ered.

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Besztercebánya központjától 1 km-re délre fekszik.

TörténeteSzerkesztés

A település a 13. század közepén keletkezett, akkor amikor az addig királyi tulajdonban levő területet a Radvánszky család ősei Radun és fiai kapták adományként. Írott forrásban 1263-ban említik először. A településnek 1287-ben már állott temploma. A 14. majd a 15. században átalakították, 1517-ben Mária-kápolnát építettek hozzá, amelyben a Fájdalmas Szűzanya kegyszobrát helyezték el. 1744-ben a szobrot az új főoltárra helyezték, és már ekkor kedvelt kegyhelynek számított. 1687-ben már kastély volt itt, amelyet valószínűleg a mai helyén építtetett 1600 körül a Radvánszky család. A 17. század közepétől híres Kisasszonynapi vásárokat rendeztek a községben. Lakói mezőgazdasággal és kézművességgel foglalkoztak, kézműves céhei 1633-tól alakultak. 1828-ban 168 házában 1218 lakos élt.

Vályi András szerint "RADVÁNY. Tót Mezőváros Zólyom Vármegyében, földes Ura Radvánszky Uraság, a’ kinek két kastéllyával ékeskedik; a’ felsőbb épűlet felett ez olvastatik: CeLsa CaDVnt VltIIs, CresCVnt VIrtVte teneLLa tVrrIs LaXa IaCet, ponDere pressa sVo. Valamint a’ kastély díszes, úgy könyvtárja, és pénz gyűjteménnye is jeles. Lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Garam vize mellett, Besztertze Bányától nem meszsze, lakosai számosan mesteremberek, határja olly minéműségű, mint Lukaviczáé, javai szépek, és külömbfélék, első osztálybéli."[1]

Fényes Elek szerint "Radvány, tót m.-város, Zólyom vmegyében, rónaságon, Beszterczebánya tőszomszédságában, a Garan vize mellett, s Beszterczétől az Udorna vize választja el. – Terűlete nem tudatik. Urbéri telek 5, a többi irtvány; de vannak a földesuraságnak is szép majorságai. Homokos agyag földe jó mivelés mellett minden gabonanemre alkalmas. Népessége 1010 ágostai, 470 kath., kik közt 5 telkes gazda, 148 zsellér, 75 lakó, 169 mesterember, 2 kereskedő. – Van itt 8 posztósbul alakult társulatnak nevezetes posztógyára, melly 36,000 frt. alaptőkével évenkint 100,000 frt. értékü kelmét állit ki, s jobbára Pesten adja el. – Emlitett kézmüvesei közt van 16 késcsináló, 27 fésűs, 35 posztós, 12 kalapos, 2 aranymüves, és több gyufagyár. Ezek mind keresett árukat készitenek, s azokat Magyarország távol vidékeire elhordják. – Országos vásárt egyet tart, t. i. sept. 8-án, de ez igen hires kirakóvásár, s több napokig tart, de barom- és hetivásárai nincsenek. Nevezetes épületek: a földesurak 3 kastélya, a kath. és evang. anyatemplomok, és egy Fekete-curia nevű vendégfogadó. Birja a várost a Radvánszky csal."[2]

A trianoni békeszerződésig Zólyom vármegye Besztercebányai járásához tartozott. Radványt 1966-ban csatolták Besztercebányához.

NépességeSzerkesztés

1910-ben 1625, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A 13. századi kegytemplom. A kegyszobor a késő középkori szobrászat remeke. Falfestményeit Hanula József készítette 1908-ban.
  • A Radvánszky kastély 1600 körül épült.
  • Másik kastélya is 17. századi.

Neves személyekSzerkesztés

  • Itt született 1701-ben Radvánszky László naplóíró, genealógus, teológus, országgyűlési követ.
  • Itt született 1725-ben Laho Ferenc ágostai evangélikus lelkész.
  • Itt született Zorkóczy Samu (Radvány, 1869 november 9. - Budapest, 1934. április 25.) kohómérnök.
  • Itt született 1880-ban Bernolák Nándor magyar jogász, politikus, miniszter, egyetemi tanár.
  • Itt hunyt el 1738-ban Radvánszky János II. Rákóczi Ferenc tanácsosa, költő és naplóíró, evangélikus egyházkerületi felügyelő.
  • Itt hunyt el 1872-ben Andrej Sládkovič szlovák költő, irodalomkritikus, újságíró és műfordító.
  • Itt hunyt el 1882-ben Radvánszky Antal nagybirtokos, politikus, országgyűlési követ, Turóc, illetve Zólyom vármegye főispánja, szlovák költő és egyben a szlovák nemzeti törekvések ellenzője.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés