Radvánszky Antal (főispán)

(1807-1882) arisztokrata, politikus, főispán, ogy. követ, ev. főgondnok

Radváni és sajókazai báró Radvánszky Antal (Besztercebánya, 1807. június 7.Radvány, 1882. június 7.) nagybirtokos, politikus, országgyűlési követ, Turóc, illetve Zólyom vármegye főispánja, szlovák költő és egyben a szlovák nemzeti törekvések ellenzője.

Radvánszky Antal
Született1807. június 8.
Besztercebánya
Elhunyt1882. június 7. (74 évesen)
Radvány
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásanagybirtokos, politikus, országgyűlési követ, főispán, költő
Tisztsége
  • magyar országgyűlési követ (1843–1844)
  • főispán (1848. április 20. – 1849, Zólyom vármegye)
  • főispán (1860–1861, Zólyom vármegye)
  • főispán (1865 – 1882. június 7., Zólyom vármegye)
  • főispán (1877 – 1882. június 7., Turóc vármegye)
IskoláiPozsonyi Királyi Jogakadémia (–1827)
SablonWikidataSegítség

Apja, Radvánszky Antal (17691840), udvari tanácsos és alispán, anyja, felsőkubini és deménfalvi Kubinyi Borbála Teréz (1779-1848) volt. 1825-től a pozsonyi jogakadémián folytatta tanulmányait.

1827-től Zólyom vármegye táblai aljegyzője és 1828-ban az evangélikus egyház egyetemes gyűlésének aljegyzője lett. 1830-ban ügyvédi vizsgát tett. 1832-ben lett Zólyom vármegye főjegyzője, 1840-től alispánja. 1842-től a zólyomi evangélikus esperesség főkurátora, majd 1843-ban és 1844-ben Zólyom vármegye országgyűlési követe.

1848-ban Zólyom vármegye főispánja és a főrendiház egyik jegyzője lett, majd mint nemzetőr kapitány részt vett a zólyomi nemzetőrség szervezésében. Az abszolutizmus idején birtokán gazdálkodott. Miután a zólyomi evangélikus esperesség a protestáns pátenst elfogadta, egyházi állásáról lemondott. 1861-ben és 1865-től ismét Zólyom vármegye, 1873–1879 között a Bányai Evangélikus Egyházkerület felügyelője, majd 1875-től Turóc vármegye főispánja is. 1879-ben valóságos belső titkos tanácsossá nevezték ki és a magyarországi evangélikus egyház főfelügyelőjévé választották. Agitációt fejtett ki a protestáns tanügy reformja érdekében.

1875-ben bárói rangot és méltóságot nyert, amelyet testvérének, Albertnek gyermekeire is kiterjesztettek. A Magyar Történelmi Társulat tagja.

Házassága és leszármazottjai

szerkesztés

Felesége aszódi báró Podmaniczky Mária (1831–1902), akitől két gyermeke született[1]

  • báró Radvánszky Mária (1851–1918), férje nyáregyházi báró Nyáry Béla (1846–1901)
  • báró Radvánszky János (1854–1899), Zólyom vármegye főispánja; felesége: radványi és sajókazai Radvánszky Sarolta (1854–1943)

Származása

szerkesztés
  • Önéletrajz. Protestáns könyvtár, XVII. (kiadta Haan Lajos)
  • Uram, Rehor 1895: Zemianski veršovníci slovenskí - Z veršov Varšianskeho (Baróna Antona Radvánszkeho). Slovenské pohľady 25, 315-320.
  1. Báró Radvánszky Antal gyászjelentése. Magyar Nemzeti Digitális Archívum. II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtár (Hozzáférés: 2016. augusztus 18.) (PDF)