„Srinjine” változatai közötti eltérés

'''Srinjine''' település [[Horvátország]]ban [[Split-Dalmácia megye|Split-Dalmácia megyében]]. Közigazgatásilag Splithez tartozik.

[[Split]] központjától légvonalban 13, közúton 15 km-re keletre, a Perun-hegy és a Mosor-hegység között fekszik. Két településrésze a déli Tvrčiće az északi Srinjine.

Srinjine első írásos említése még Srinjin néven Trpimir fejedelem [[852]]. [[március 4.|március 4-én]] kiadott adománylevelében történt, mely azt jelenti, hogy nem sokkal a horvátok őseinek [[7. század]]i letelepedése után már lakott hely volt. Ezt követően többször is említik történelmi források, így a poljicai Szent Péter monostor szerzetesei által [[1080]]-ban írt a Sumpetari cartulariumban is szerepel. Srinjine a középkorban a [[Poljicai Köztársaság]] 12 kantonjának egyikét képezte. Plébániájának alapításáról nincs írásos dokumentum, mivel legrégibb iratai nem maradtak fenn. Minden bizonnyal már a török hódítás előtt is létezett, mert Kisboldogasszony plébániatemplomát [[1413]]. [[július 7.|július 7-én]] már említik és szerepel a Garzadoni érsek [[1625]]-ben tett egyházlátogatásakor készült dokumentumban is. [[1807]]. [[június 5.|június 5-én]] [[Stobreč]] határában zajlott az a csata, melyben a [[Auguste Frédéric Louis Viesse de Marmont|Marmont tábornok]] vezette francia csapatok véget vetettek a [[13. század]] óta létező Poljicai Köztársaságnak. Ez egyúttal a Poljicai Köztársaság megszűnését jelentette. Napóleon lipcsei veresége után [[1813]]-ban újra az osztrákoké lett. Plébániája [[1849]]-ben a sitnoi plébánia része lett, majd az 1930-as években lett újra önálló. A településnek 1857-ben 409, 1910-ben 440 lakosa volt. [[1918]]-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A háború után a szocialista Jugoszláviához került. 1991 óta a független Horvátországhoz tartozik. 2011-ben a településnek 1201 lakosa volt.

*A [[Kisboldogasszony]] tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma [[1863]]-ban épült a régi temploma helyén, melyet már 1413-ban említenek. Mai formáját 1966-ban nyerte el, amikor a hajóhoz két oldalkápolnát építettek. Így a templom latin kereszt alaprajzú lett. 1997-ben a kápolnákat három méterre magasították meg. Az öt ablakot festett üvegablakokra cserélték ki. A régi oltár az apszis falánál áll, előtte helyezték el az új, szembemiséző oltárt. A templom délnyugati oldalán magasodik a harangtorony mely két emelet magas, felül kőpiramis zárja.