„Eisemann Mihály” változatai közötti eltérés

hivatkozások, gondolatjelek
a (Rátonyi Róbert egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások)
(hivatkozások, gondolatjelek)
== Életpályája ==
[[Fájl:Eisemann Mihály Bimbó street 3.jpg|bélyegkép|jobbra|262px|[[Emléktáblák Budapest II. kerületében|'''Eisemann Mihály''' emléktáblája egykori lakhelyén, a Bimbó út 3. szám alatt]] ]]
Id. Eisemann Mihály és Payerle Éva ([[1876]]-[[1941]])<ref name="payerle">{{Cite web|url=https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-6SQQ-1H7?i=709&wc=M6WV-Y36%3A101519201%2C101717601&cc=1542666|title=familysearch.org Eisemann Mihályné Payerle Éva gyászjelentése}}</ref> gyermekeként született. Kántortanító édesapjától tanult kottát olvasni, énekelni<ref>[http://www.muvesz-vilag.hu/muzsika/visszatekinto/9056 110 éve született Eisemann Mihály].</ref> 7 évesen kezdett hegedülni tanulni, de nem lelte örömét benne, inkább zongoraleckéket vett apjától. 17 évesen [[Varga Vilma]] növendéke lett. [[1917]]-ben felvették a [[ZeneakadémiaLiszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémiára]], [[Kodály Zoltán]], [[Siklós Albert]] és [[Weiner Leó]] voltak a tanárai. Zeneakadémiai tanulmányaival egy időben jogot is tanult a ''Budapesti Jogi Egyetemen''. 1924. december 17-én Budapesten, a [[JózsefvárosBudapest VIII. kerülete|Józsefvárosban]]ban házasságot kötött Husz Ilona Cecilia tanítónővel, Husz Gusztáv Jakab és Minarovits Cecilia lányával.<ref>[https://familysearch.org/pal:/MM9.3.1/TH-267-12386-29422-67 A házasságkötés bejegyezve a Bp. VIII. ker. polgári házassági akv. 1519/1924. folyószáma alatt.]</ref> [[1923]] és [[1927]] között bárzongorista volt a Stefánia úti ''Admiral'' bárban. Itt fedezte fel [[Harmath Imre (író)|Harmath Imre]], akkor már ismert szövegíró. A ''Szeret-e még?'' és a ''Lesz maga juszt is az enyém'' című daluk néhány hét alatt Eisemannt is országosan ismertté tette. ''Három mákvirág'' címmel [[Szilágyi László (író)|Szilágyi László]]val írta meg első operettjét, amelyet ''Miss Amerika'' címmel mutatott be a [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]] [[1929]]. [[január 12.|január 12-én]]. [[1931]]-ben a ''Die Schwebende Jungfrau'' című német filmhez írt először filmzenét. [[1931]] és [[1943]] között 11 magyar filmhez írt filmzenét. [[1945]] után ismét bárzongorista lett, [[1958]]-ban mutatták be utolsó előtti operettjét a ''Bástyasétány 77''-et (vagy ''"A Bástya"'', ahogy Eisemann gyakorta nevezte). A közkedvelt vélekedéssel ellentétben sosem volt a [[Fővárosi Nagycirkusz]] karmestere. A félreértést az okozhatja, hogy a ''Cirkusz csillaga'' című operettjét ő dirigálta a Nagycirkuszban. [[1965]]-ben hazalátogatott szülőföldjére, tiszteletére díszelőadást rendeztek a [[szabadka]]i színházban. Haláláig [[Budapest]]en élt. Kedvenc saját szerzeménye: '"'Mondja, mi ragyog a szemén"'' (1936).
 
== Művei ==
!Mű címe !! Szövegíró !! Bemutató ideje !! Színház !!
|-
| Miss Amerika || [[Szilágyi László (író)|Szilágyi László]] || [[1929]]. [[január 12.]] || [[Budapesti Operettszínház|Fővárosi Operettszínház]]
|-
| Alvinczi huszárok || Szilágyi László || [[1930]]. [[április 30.]] || Király Színház
| Zsákbamacska || Szilágyi László || [[1931]]. [[november 25.]] || Pesti Színház
|-
| Egy csók és más semmi || Éri Halász Imre-Imre–[[Békeffi István]] || [[1932]]. [[május]] || Magyar Színház
|-
| A cirkusz csillaga || Bus-Fekete László || [[1934]]. [[július]] || Vígszínház vendégjátéka a [[Fővárosi Nagycirkusz]]ban
|-
| Vadvirág || Anday Ernő-HarmatErnő–Harmat Imre (versek) || [[1934]] || Andrássy-úti Színház<ref>[http://www.szineszkonyvtar.hu/contents/p-z/petielet.htm Peti Sándor (színész) életrajza].</ref>
|-
| Én és a kisöcsém || Szilágyi László || [[1934]]. [[december]] || Fővárosi Operettszínház
| Meseáruház || Szilágyi László || [[1936]] || Fővárosi Operettszínház
|-
| Kávé habbal || Barabás Pál-HarmatPál–Harmat Imre || [[1938]] || Royal Színház
|-
| Handa Banda || K. Halász Gyula-SzilágyiGyula–Szilágyi László || [[1940]]. [[január 26.]] ||Fővárosi Operettszínház
|-
| Tokaji aszú || Szilágyi László || [[1940]]. [[március]] || Fővárosi Operettszínház
| Angóramacska || Szilágyi László || [[1940]]. [[április]] || [[Vígszínház]]
|-
| XIV. René || [[Harsányi Zsolt-]]–[[Zágon István]] || [[1940]]. [[szeptember]] || Vígszínház
|-
| Fiatalság-bolondság || K. Halász Gyula-KristófGyula–Kristóf Károly-Károly–[[Kellér Dezső]] || [[1940]]. [[október 25.]] || Fővárosi Operettszínház
|-
| Leány a talpán || Molnár Géza (valószínűleg [[Tabi László]] álneve) || [[1942]]. [[május]] ||Vidám Színház
|-
| Egy boldog pesti nyár || [[Buday Dénes]]-Orbók–Orbók Attila (álnév: Békeffi István) || [[1943]]. [[április 14.]] || Fővárosi Operettszínház
|-
| Fekete Péter || Zágon István-SomogyiIstván–Somogyi Gyula || [[1943]]. [[június 1.]] || Vígszínház
|-
| Őfelsége, a mama || Ihász Aladár (álnév: Vaszary Gábor) || [[1944]]. [[április]] ||Új Magyar Színház
|-
| Bástyasétány 77.<ref>Az ősbemutatót a Rádiószínház tartotta. A főbb szerepeket -többek között- [[Ajtay Andor]], [[Németh Marika]], [[Mucsi Sándor (operaénekes)|Mucsi Sándor]], [[Rátonyi Róbert (színművész)|Rátonyi Róbert]] és [[Rozsos István (színművész)|Rozsos István]] alakította.</ref> || [[Baróti Géza]]-[[Dalos László]] || [[1958]] || Fővárosi Operettszínház
|-
|Füredi Annabál || [[Baróti Géza]]-DalosGéza–Dalos László || ?? || ??
|}