„Molnár Imre (pedagógus)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
{{egyért2|a pedagógusról és helytörténészről|Molnár Imre (egyértelműsítő lap)}}
{{ÉletrajzSzemély infobox
 
| név = Molnár Imre
{{Életrajz infobox
| kép =
| név = Molnár Imre
| képméret =
| kép =
| képaláírás =
| képméret =
|születési név=
| képaláírás =
| születési név hely= [[Babót]]
|születési születés dátuma dátum= [[1920]]. [[november 2.]]
| születés helye = [[Babót]]
| halál helye = [[Szigetvár]]
| születés dátuma = [[1920]]. [[november 2.]]
| halál dátuma = [[1989]]. [[március 6.]] {{életkor-holt|1920|11|02|1989|03|06}}
| halál helye = [[Szigetvár]]
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| halál dátuma = [[1989]]. [[március 6.]] {{életkor-holt|1920|11|02|1989|03|06}}
| házastárs =
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| szakma = pedagógus, helytörténész
| házastárs =
| aláírás =
| szakma = pedagógus, helytörténész
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
 
'''Molnár Imre''' ([[Babót]], [[1920]]. [[november 2.]] – [[Szigetvár]], [[1989]]. [[március 6.]]) magyar pedagógus, helytörténész, Szigetvár múltjának egyik legismertebb kutatója.
 
== Élete és munkássága ==
A [[Győr-Moson-Sopron megye|Győr-Moson-Sopron megyei]]i Babóton született 1920. november 2-án. A polgári iskolát [[Kapuvár|Kapuváron]]on, a gimnáziumot [[Kőszeg|Kőszegen]]en, a bencéseknél végezte el. 1942-ben behívót kap, és csaknem hat évig van kinn a fronton, illetve hadi fogságban. Ez idő alatt a német és latin nyelvtudása mellé az oroszt is elsajátítja. Hazatértét követően, 1949-ben [[Pécs|Pécsett]]ett dolgozik tanítóként, 1950 és 1954 között a Szakérettségi Tanfolyam igazgatóhelyettese. Folyamatosan képzi magát, így tanítói oklevele mellé előbb orosz, majd pedig magyar-latin szakos tanári diplomát is szerez.
 
Szigetvárra, élete legfontosabb állomására 1952 szeptemberében kerül. Első megbízatása a várban működő diákotthon vezetése lett, később, egészen nyugdíjazásáig a helyi gimnázium tanára és igazgatóhelyettese volt. A nagy múltú település és a vár atmoszférája jelentős hatást gyakorolt rá, ezért nagy lelkesedéssel vágott bele a helytörténet-kutatásba és a közösségfejlesztésbe. A helyi kulturális élet motorjává vált. Rendbe hozatta az elhanyagolt várparkot, összegyűjtötte, gondozta a nagy várvédő [[Zrínyi Miklós (hadvezér)|Zrínyi Miklóshoz]] köthető helyi és népi hagyományokat, kutatta a településrészek és lakosságának múltját. Alapítója és 1984-ig elnöke volt Szigetvár mindmáig legfontosabb kulturális szervezetének, a Várbaráti Körnek, amely az egri kör után az országban másodikként, 1959-ben jött létre. A település 1966-os várossá való nyilvánításában a kör és maga Molnár Imre jelentős szerepet játszott.
 
Szeretett városáért végzett munkáját, mely egyfajta katalizátorként a helyi kulturális élet szinte valamennyi szegmensére kiterjedt, számtalan díjjal és elismeréssel jutalmazták. 1989. március 6-án hunyt el.
 
==Díjai, kitüntetései==
48 ⟶ 43 sor:
*Leonhardus Frizon: ''Zrínyi Miklós, a törökök réme. Franciaországi emlékbeszéd 1665-ből latinul és magyarul''. Szigetvári Várbaráti Kör, 1969.
*''Szigetvár eleste 1566-ban és visszafoglalása 1689-ben''. Egykorú leírások alapján. Szigetvári Várbaráti Kör, 1980.
*''Szigetvári levelek a török hódoltság korából''. Szigetvári Várbaráti Kör, 1982.
 
===Szerkesztései===