„Rejtő Sándor (gépészmérnök)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Élete és munkássága: 2 link korr. |
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
||
1. sor:
{{egyért2|a gépészmérnökről|Rejtő Sándor (egyértelműsítő lap)}}
{{
▲ | aláírás =
}}
'''Rejtő Sándor''' (eredeti nevén: Haltenberger) ([[Kassa]], [[1853]]. [[augusztus 21.]] – [[Budapest]], [[1928]]. [[február 4.]])<ref>{{cite web|url=http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC12527/12865.htm|title=Magyar életrajzi lexikon|accessdate=2016-5-2}}</ref> Nevét 1877-ben magyarosította.<ref>{{cite web|url=http://nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/budapest/farkasreti-temeto/rejto-sandor-id-1877-ig-haltenberger-sandor/4395|title=Rejtő Sándor sírhelye|accessdate=2016-5-2}}</ref><ref>{{cite web|url=http://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_R/Rejtoe_Sandor_1853_1928.xml|title=Rejtő, Sándor; früher Haltenberger (1853-1928), Techniker|accessdate=2016-5-2}}</ref> Magyar gépészmérnök, műegyetemi tanár, az [[Magyar Tudományos Akadémia|MTA]] tagja. [[Rejtő Sándor (orvos)|Rejtő Sándor]] orvos apja.
25 ⟶ 21 sor:
Már gyermekkorában apja posztógyárában dolgozott. Oklevelét a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Budapesti Műszaki Egyetem]]en nyerte el 1877-ben. Ez volt az első ott kiadott gépészmérnöki oklevél. Ez után két évet külföldön töltött [[Magyarország]] kiküldötteként, a német, francia és angol [[textilipar]]t tanulmányozva.
[[1882]]-ben nevezték ki a [[Baross Gábor (politikus)|Baross Gábor]] által felállított Iparfelügyelőségen a legelső iparfelügyelői állások egyikére. Ebben a minőségében módjában volt megismerni az ország összes gyártelepét.
[[1886]]-ban műegyetemi magántanár, [[1888]]-ban a Mechanikai Technológia tanszék helyettesítő tanára, [[1891]]-ben a Mechanikai Technológia tanszék vezető tanára. [[1901]]–[[1902]]-ben a [[Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem|Királyi József Nádor Műegyetem]] Gépészmérnöki Karának dékánja, [[1920]]–[[1921]]-ben a Műegyetem rektora.
37 ⟶ 33 sor:
[[1924]]-ben nyugdíjba ment, de haláláig dolgozott könyvei újabb kiadásain.
[[1927]] őszén a Királyi József Nádor Műegyetem oklevele elnyerésének 50 éves jubileuma alkalmából arany diplomával tüntette ki és egyidejűleg kormánykitüntetésben is részesült.
Oktató, kutató és – mint az első iparfelügyelő – gyakorlati iparszervezői működése különösen a textilipar fejlesztése terén volt eredményes.
Előadási jegyzetei alapján született a húszas években 4 kötetes fő műve, ''Az elméleti mechanikai technológia alapelvei''. Ennek 4. kötete a textiltechnológiát ölelte fel (1923-ban jelent meg) és ez a kötet még sok évtizedig a textilipar mérnökeinek bibliája maradt. A mű 5. kötete a malomipart tárgyalta volna, majdnem el is készült, de a szerző időközben meghalt.
49 ⟶ 45 sor:
Fő tudományterülete az anyagvizsgálat volt. A szerkezeti anyagok viselkedésére vonatkozó elmélete nagy érdeklődést és sok vitát váltott ki. Elsőnek mutatott rá, hogy a fémes anyagok tulajdonságai az anyagszerkezetük függvénye. Elmélyedt kutatásokat folytatott a fém-, fa-, textil-, papír- és malomipar technológiáinak területén, színvonalas előadásokat tartott a gépészmérnök hallgatóknak.
Fő műve (a több kiadást megért s részben németül is megjelent Elméleti mechanikai technológiai kézikönyve) mellett számos önálló eredményeket tartalmazó tanulmánya jelent meg a hazai és külföldi szaksajtóban.
Eredményes oktató és kutató munkássága mellett puritán, emberséges életszemlélete és hazafiassága a magyar műszaki társadalom elismert alakjává emelte.
| |||