„Samarjai Máté János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név = Samarjai Máté János
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
|születési születés helye hely= [[Galgóc]]
|születési születés dátuma dátum= [[1585]]. [[február 21.]]
| halál helye = [[Halászi]]
| halál dátuma = [[1652]] ?
| nemzetiség = [[Magyarok|magyar]]
| házastárs =
| szakma = [[püspök]], <br />egyházi író, <br />hittudós
| aláírás =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
'''Samarjai Máté János''' ([[Galgóc]], [[1585]]. [[február 21.]] – [[Halászi]], [[1652]]?) felső-dunamelléki [[Kálvinizmus|református]] [[püspök]], egyházi író, korai békéltető hittudós.
21 ⟶ 18 sor:
==Életpályája==
===Tanulmányai és találkozása az "irenizmussal"===
Samarjai Máté János 1607-ben hazai tanulmányai befejezése után [[Szenc]]en, majd [[Nagyszombat (település)|Nagyszombat]]ban lett iskolamester, ekkor gyűjtött össze annyi pénzt, amiből később külföldre ment. [[Szenczi Molnár Benedek]]tól kapott ajánló levelet, aki testvérének, [[Szenczi Molnár Albert]]nek ajánlotta őt: „…im mostan oda föl mégyen a szenczi iskolamester a János deák, kinek atyja is jóakaró bízott urunk volt, a Máté prédikátor. Azért igen kérem kegyelmedet, légy jóakarója, abban az idegen országban, mert az én fiamat is tanította két kántorig, melyre semmit sem adhattam ő kegyelmének.”
 
[[Heidelberg]]be iratkozott be az egyetemre [[1609]]-ben, ő is ahhoz az értelmiségi csoporthoz tartozott, amely erre a [[protestáns]] [[egyetem]]re évente tucatjával érkező neves diákok csoportja alkotott, olyanok mint [[Alvinci Pap Péter]], [[Prágai András]], [[Pécseli Király Imre]], [[Lővei Szűcs (Pellionis) György]], [[Geleji Katona István]], [[Bojti Veres Gáspár]] stb., és akik [[Bethlen Gábor]] és [[Bocskai István]] törekvéseit igen erőteljesen támogatták. [[Pareus]] és [[Bethlen Gábor]] kora – a hitviták tüzében égve, és irénizmusra igyekezve – az elvont [[dogmatika]]i tételeket társadalmi és szellemi valóságként élte meg. [[Irenizmus]] (a gör. eiréné, ‘béke’ szóból): béke kedvéért történő megállapodás. A katolikus lexikon szerint: „megalkuvás”.
29 ⟶ 26 sor:
[[1611]]-ben tér vissza Magyarországra. Ekkor rövid ideig a nagyszombati iskola tanítója, majd [[Nagymegyer]]en lelkész [[1614]]-től. [[1618]]-ban került [[Halászi]]ra, ahol először [[lelkész]], majd 1622-től felsődunamelléki református [[szuperintendens]] lesz 1652-ig és öt református esperesség tartozott alá.
==Szuperintendensi tevékenysége==
Ezt az egyházkerületet nevezték másképpen [[csallóköz]]-[[mátyusföld]]inek, [[Komárom (Szlovákia)|komáromi]]nak, samarjai református egyházkerületnek is, és az [[esztergomi érsekség]] déli részén alakult a magyar ajkú protestánsok ugyanazon területen már pár évtizeddel előbb meglevő kerületének a megoszlása folytán.
 
A helvét irányhoz vonzódók a velük tartó [[Dobronoki Miklós]] püspöknek a vezetésével 1592 elején [[Galánta|Galántán]] ültek össze [[zsinat]]ra, mely megalkotta külön-külön mind hitelvi, mind igazgatási [[Kánon (egyház)|kánonait]]. Az előbbieket nem ismerjük, az utóbbiak az ún. „barsmegyei kánonok”, melyeket azonban már néhány év múltán felváltottak a tiszáninneniektől átvett ún. „felsőmagyarországi kánonok”.
 
Az egyházkerületnek, mely [[Moson vármegye|Moson]], [[Győr vármegye|Győr]], [[Pozsony vármegye|Pozsony]], [[Komárom vármegye|Komárom]], [[Nyitra vármegye|Nyitra]], [[Bars vármegye|Bars]], [[Hont vármegye|Hont]], [[Nógrád vármegye|Nógrád]] és [[Esztergom vármegye|Esztergom]] vármegyék területének vagy egészén, vagy egy-egy részén terjedt el, eleinte öt egyházmegyéje volt, úgymint: drégelypalánki, barshonti, komjáti, komáromi és samarjai. A XVII. században Komárom vármegye dunántúli része a teljes elpusztultság után lassanként ismét benépesedett, a többnyire református lakosságból a tatai egyházmegyét szervezték meg.. Ám ez még akkor nem volt önálló egyházmegye, amikor 1650-ben összesen 146 anyaegyházból állt a kerület. E század utolsó harmadában a hallatlan üldözések következtében rohamos apadásnak indult egyházainak száma, sőt miután 1675-től egészen 1711-ig még azt sem engedték a zűrzavaros idők, hogy püspököt választhasson, ez szintén elősegítette a hanyatlását és pusztulását. Úgyhogy samarjai és komjáti egyházmegyéit a belőlük maradt töredékek fenn se tudták tartani azután.
56 ⟶ 53 sor:
* Samarjai főbb munkái
 
Samarjai 1636 elején egyesítő szellemű szertartáskönyvet adott ki [[Lőcse|Lőcsén]], amelyet előszeretettel használnak népies nyelvezete miatt. Ez a legelső magyar református agendás könyv és liturgia. Az óprotestáns köztes állapot ékes példája Samarjai Máté János ágendája, ez a liturgiát is értelmező legkorábbi magyar protestáns áttekintés. Ugyanabban az évben jelent meg, mint az igen hasonló szemléletű ''Öreg graduál'' valamint a [[puritán]] [[Medgyesi Pál]] angolból fordított kegyességi könyve a ''Praxis pietatis''.
 
Fő műve: [http://real-r.mtak.hu/743/ „Magyar Harmonia az az Augustana és az helvetica Confessió Articulusainak eggyező értelme. Mellyet samaraeus János Superintendens illyen ockal rendölt össze: hogy az articulusokban Fundamentumos ellenközés nem lévén: az két Confessiót követő atyafiak is az szeretet által egyenesc legyenek”] E mellé mellékelte Paraesus David D. „Ireneicum”-ját : „XVIII rágalmas Articulusokra való feleletek és az eggyeségre kétféle indító okoc adattanac.”
62 ⟶ 59 sor:
Békítő kísérletére [[Lethenyei István]], lutheránus [[csepreg]]i prédikátor így válaszolt neki: „Mi a kálvinistákat lelki atyánkfiának nem ismerjük és soha azokat nem akarjuk ismerni”.
 
Pedig nagy szükség lett volna az összefogásra az elkülönülés helyett, hiszen az ellenreformáció ebben az időszakban a legaktívabb. Azt a módszert választották, hogy nagyobb rangú földesurakat térítenek vissza, így azok falvaikban is erőszakkal katolizálják jobbágyaikat. Samarjai halála (1652) után Halászi, az a mezőváros, amely a 17. században az ő idején szellemi központ a [[Szigetköz]]ben elveszítette jelentőségét és református hitét is. A visszatérítést a magyaróvári kapucinusok kezdték meg, majd [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] leányának, [[Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő|Mária Krisztina főhercegnő]] nyomására 1777-ben rekatolizáltak, új templomot építettek.
 
Az általa képviselt „békéltetés” (irenizmus) nem elvetendő, és nem biztos, hogy ennek oka a szolgai félelem, anyagi javak, protekció megszerzésének vágya, hízelgés stb. Nem kell, hogy egyik v. mindkét fél a békesség kedvéért letérjen az igazság útjáról, lehetnek közös igazságok is. Ma sem jönnek rá sokan, hogy a béke is érték, amely nyugalmat, biztonságot, jólétet hozhat.
 
==Emlékezete==
Emlékét a [[Samarjai Máté János Alapítvány]] őrzi. 2002-ben Halászin emléktáblát avattak emlékére [http://www.kisalfold.hu/mosonmagyarovari_hirek/emlektablat_avattak_a_puspok_tiszteletere_/1029880/].
 
==Irodalom==
77 ⟶ 74 sor:
*[[Bucsay Mihály]]: A protestantizmus története Magyarországon 1521-1945, Budapest, 1985
*[[Révész Imre]]: A szatmárnémeti nemzeti zsinat és az első magyar református ébredés, Debrecen, 1993.
*[[Zsilinszky Mihály]]: A magyarhoni protestáns egyház története. Bp. Atheneum, 1907. p.&nbsp;248-249.
*Canones ecclesiastici in quinque classes distributi, quibus ecclesiae helvetiam confessionem amplexa, in comitatibus Mosoniensi…(etc) anno 1623 die 13 septembris Papas
*Panharmonia sive universalis consensus Jesu Christi veri Dei et hominis et Joh. Calvini (Vizsoly 1599)