„Suhayda János” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
{{ÉletrajzSzemély infobox
| név =Suhayda János
| kép =
| képméret =
| képaláírás =
| születési név =
|születési születés helye hely=[[Miskolc]]
|születési születés dátuma dátum=[[1818]]. [[december 29.]]
| halál helye =[[Budapest]]
| halál dátuma =[[1881]]. [[szeptember 18.]] {{életkor-holt|1818|12|29|1881|09|18}}
| nemzetiség =
| házastárs =
| szakma =jogtudós
| aláírás =
| munkái =
| díjak =
| kitüntetés =
| aláírás =
}}
 
'''Suhayda János''' ([[Miskolc]], [[1818]]. [[december 29.]] – [[Budapest]], [[1881]]. [[szeptember 18.]]) jogtudós, a [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja (1864).
 
== Élete ==
Suhayda Imre és Poroszkay Judit fia. Családjával 1821-ben [[Vác]]ra költöztek, ott végezte gimnáziumi és bölcseleti tanulmányait. 1834-től a pesti egyetemen jogot hallgatott. Miután 1837-ben tanulmányait befejezte, fölvették a váci egyházmegyei papjelöltek közé és a bécsi Pázmány-intézetbe küldték teológiai tanfolyamra. 1839. április végén eldöntötte, hogy a papi pályát a jogra cseréli fel. Mialatt a doktori fokozat elnyerésére készült, a báró Rudics és Vojnits családoknál, majd a báró Aczél Antal [[Arad vármegye]]i főispán családjánál nevelősködött. 1841-ben jogi doktori oklevelet szerzett, utána 1842. május 12-étől Vác város tanácsnoka lett. 1848. március 19-én Uzovits János hétszemélynök, a pesti egyetemi jogi kar igazgatója Pestre hívta, hogy az egyházi törvényeket magyar nyelven adja elő az egyetemen. Tanszékén 1848. március 23-án foglalta el. 1849 végén [[Bécs]]be kapott meghívást a kodifikációhoz. 1850 májusában megkérdezése nélkül a pozsonyi akadémia igazgatójának és magánjogi tanárának nevezték ki, de mivel nem akart [[német nyelv]]ű előadásokat tartani, megvált a tanári pályától.
 
1851-ben [[Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye|Pest vármegye]]i törvényszéki ülnökké, 1854-ben a [[kecskemét]]i törvényszék tanácsosává nevezték ki, és még ugyanabban az évben a [[székesfehérvár]]i törvényszék alelnöke lett. Az alkotmányos időben rendelkezési állapotba helyezték. 1862. július 25-én a magyar királyi [[helytartótanács]] tanácsosává nevezték ki. A Magyar Tudományos Akadémia 1864. január 20-án levelező tagjának választotta. 1867-ben az Igazságügy Minisztériumhoz osztálytanácsossá, 1868. január 3-án pedig a [[Hétszemélyes Tábla]], majd a [[Magyar Királyi Kúria|Kúria]] bírájává nevezték ki.
 
Élete utolsó évtizedében előtanulmányokat folytatott a magyar jog dogmatikus fejlődését tartalmazó nagyobb munkához, de az anyag feldolgozásában hosszan elhúzódó betegsége gátolta. Budapesten halt meg, a Magyar Tudományos Akadémián 1882. február 27-én [[Konek Sándor]] tartott fölötte emlékbeszédet.
49 ⟶ 45 sor:
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
[[Kategória:MTA-tagok]]
[[Kategória:Magyar jogtudósok]]