„Wass János (II. Lajos fia)” változatai közötti eltérés

{{egyért2|II. Lajos magyar király és Wass Angelitha királynéi komorna házasságon kívüli kapcsolatából született fiáról|Vas János (egyértelműsítő lap)}}

}}

'''Wass János''' vagy '''Lanthos János''' ([[Buda (történelmi település)|Buda]], [[1521]] körül – [[Pozsony]], [[1580]] után)<ref>Feltételezhetően II. Lajosnak még a házassága előtt, az első szexuális kapcsolatából születhetett. A legkésőbbi, de talán a legkorábbi időpont ezért csak 1521 lehetett, amikor is [[Habsburg Mária magyar királyné (1505–1558)|Mária királyné]] ez év végén Magyarországra jött, hogy előbb megkoronázzák, majd a következő év elején szentesítsék a házasságát II. Lajossal. A király ekkor 15 éves, így 1521-nél korábbi időpont sokkal kevésbé hihető és reális. A hely a budai udvarhoz való kötődése folytán nagy valószínűséggel a főváros lehetett. Az utolsó eddig ismert kamarai bejegyzése 1580-ból származik, így a halála időpontja ennél korábbra nem tehető. A helye viszont valószínű, hogy az a város, ahol élt, azaz Pozsony.</ref> [[II. Lajos magyar király]] és [[Wass Angelitha]] királynéi komorna házasságon kívüli kapcsolatából született fia. Hivatalosan nem vált a [[Jagelló-ház]] elismert tagjává, mert nem törvényesítették sem az apja életében, sem később, így nem nem viselhette jogszerűen a [[Jagelló-ház|Jagelló]] családnevet. Létezéséről is csak azért tudunk, mert nagynénje, [[Jagelló Anna magyar királyné|Jagelló Anna]] és annak férje, [[I. Ferdinánd magyar király|I. (Habsburg) Ferdinánd]] rendszeres apanázsban részesítette.<ref>Lásd Kubinyi (1999).</ref> Önmagát ''János hercegnek'' tekintette és nevezte. Kortársai zavarodott elméjűként beszéltek róla.<ref>Lásd Pallas és Kubinyi (1999).</ref>

[[Pozsony]]i magyar kamarai számadásokból kimutatható, hogy a bécsi királyi udvar [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] és [[Miksa magyar király|I. Miksa]] uralkodása idején rendszeresen támogatta „II. Lajos természetes fiát”, ahogy ez szokás volt a nyugat-európai királyi udvarokban a fattyú királyi ivadékokkal. Éppen ennek köszönhetően derült fény a király egykori titkos szerelmi viszonyára, és annak következményére. A tételek között Wass Jánosként és Lanthos Jánosként egyaránt előfordul, utalva egyrészt édesanya családnevére, másrészt krónikási foglalkozására. (Gondoljunk csak kortársa, [[Tinódi Lantos Sebestyén]] nevére.)

 

Ekkor [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] [[1552]]. [[március 20.|március 20-án]] a következő adománylevelet adta ki II. Lajos természetes fia részére:<ref>A latin nyelvű oklevél magyar fordítását ismerteti Tardy (1986: 43–45).</ref>

:„Mi, Ferdinánd, Isten kegyelméből a [[Német királyok listája|rómaiak]], [[Magyarország uralkodóinak listája|Magyarország]], [[Csehország uralkodóinak listája|Csehország]] stb. mindenkor dicsőséges királya, Spanyolország [[infáns]]a, [[Ausztria uralkodó hercegeinek és főhercegeinek listája|Ausztria főhercege]] stb. emlékezetül adjuk, e levelünk tartalmával tudtára adva mindazoknak, akiket illet, hogy mi, egyrészt ''sok hívünk legalázatosabb kérelmére, melyet Jánosnak – ahogyan ezt ő maga hiszi és mondja –, Lajos király fiának érdekében terjesztettek felségünk elé,'' másrészt pedig ama királyi bőkezűségünkből és kegyelmességünkből, amellyel a rászorulóknak segíteni szoktunk, úgy határoztunk, hogy a szóban forgó Jánosnak adjuk azt a polgárházat, avagy polgártelkét, amely a mi Pozsony városunk váraljában, a hegy lábánál, a vár és a város között, a mondott várunkhoz vezető út mellett egy magaslaton fekszik, amelyben – mint mondják – ugyanő feleségével és gyermekeivel együtt ez idő szerint állandó lakhelyét tartja, a pozsonyi szőlőhegyen lévő szőlőjével és a telek egyéb tartozékaival együtt, egyúttal valamennyi, mind rendes, mind rendkívüli adónk és szolgáltatásunk, valamint hadiadónk és kamaránk haszna, nemkülönben minden egyéb polgári teher és fizetnivaló alól, ami ugyanazon ház után akár a mi felségünknek, akár a polgárok közösségének jár, nemkülönben ama [[Kilenced (adó)|kilenced]] szolgáltatása alól, melyet a fentebb említett szőleje után kell megadnia, ''mindörökre'' kiemeljük és felmentjük; kiemeljük és mentesítjük jelen adományunk jogerejénél fogva. – Éppen ezért nektek, a mi tisztelendő, tiszteletre méltó és nemes híveinknek, éspedig [[Thurzó Ferenc]] [[Nyitrai egyházmegye|nyitrai püspöknek]], a mi Magyar Kamaránk elnökének, továbbá ugyanazon Kamaránk többi tanácsosának; hasonlóképpen a fentebb mondott vár grófjának, algrófjának és udvarbírájának és minden egyes tisztségviselőjének, azoknak is, kik ma élnek s az eljövendőknek is, jelen adománylevelünk rendjében a legszigorúbban megparancsoljuk, hogy mostantól fogva a további időkben a szóban forgó ''Jánost, örököseit és [[Jogutódlás|jogutódait]]'' a mi fentebb előrebocsátott kegyes kiváltságunk szövegével ellentétben soha, semmiképpen és semmi módon, sem személyükben, sem ingóságaikban, sem bármiféle egyéb javaikban ne merészeljetek és akármiféle más módon ne merészkedjetek akadályozni, megzavarni, illetve kényszeríteni a mi adóink, taksáink és a nekünk járó szolgáltatások – legyenek bár azok akár rendesek, akár rendkívüliek –, rendkívüli hadiadónk és kamarahaszna-adónk megfizetésére; nemkülönben a fentebb leírt helyen lévő, fentebb mondott ház után járó terhek és szolgáltatások teljesítésére; sem pedig az ő fentebb mondott szőleje után járó kilenced megfizetésére. Jelen adománylevelünket átolvasás után vissza kell adni felmutatójának. – Kelt a mi fentebb említett pozsonyi várunkban, [[március 20.|március hónap huszadik napján]], az Úr [[1552|ezerötszázötvenkettedik]] esztendejében, a mi római királyságunk huszonkettedik, egyéb királyságaink huszonhatodik esztendejében.

:''Ferdinánd'' s.k. ''[[Oláh Miklós (érsek)|Oláh Miklós]]''/egri püspök s.k.”

 

 

== Ősei ==

* [[Tardy Lajos]]: Rémmesék II. Lajos és „természetes” fia körül, In: Tardy Lajos: ''Kis magyar történetek'', Budapest, 40–53, 1986.

 

 

{{DEFAULTSORT:Wass Janos}}

[[Kategória:Királyi fattyúk]]