„Fehér Klára” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
|||
1. sor:
{{
▲ | munkái = A földrengések szigete (1957)<br>Nem vagyunk angyalok (1959)<br>[[Bezzeg az én időmben]] (1966)<br>[[Oxygénia]] (1974)<br>Mi szemüvegesek (1986)
▲ | díjak = [[József Attila-díj]] (1950)
|blog=
▲ | hivatalos oldala =
▲ | IMDb = 0270491
}}
31 ⟶ 28 sor:
| képaláírás= Fehér Klára portréja
}}
'''Fehér Klára''' ''Nemes Lászlóné'' ([[Budapest IV. kerülete|Újpest]], [[1919]]. [[május 21.]]<ref>[http://mek.oszk.hu/00000/00019/html/f/i003663.htm Fehér Klára - MEK]; A [[Kozma utcai izraelita temető]]ben található sírján, viszont 1919 szerepel születési dátumaként.</ref> – [[Budapest]], [[1996]]. [[szeptember 11.]]) magyar író, újságíró.
37 ⟶ 33 sor:
==Élete==
1919-ben született Budapesten. Fiatal korában előbb gyári tisztviselőként dolgozott, [[1945]]-[[1948]]-ban a budapesti közigazgatási egyetemre járt, közben elvakult fiatal [[Magyar Kommunista Párt|kommunistaként]]<ref name=":1">[http://www.szombat.org/politika/4046-en-mindent-megusztam „Én mindent megúsztam”, interjú Nemes Lászlóval, Szombat, 2010.08.01
1946 májusában, amikor a napilapok budapesti gyerekek eltűnéséről szóló rémhírekről tudósítottak, Fehér Klára a kommunista lapban többszörös gyilkosokról, nyilasmentő apácákról és feketéző fasisztákról” és arról írt, hogy „orosz katonák, zsidók, cigányok felé rázza az öklét a reakció, hogy a magyar dolgozó társadalmat üsse agyon vele”, mindezért pedig a „legerélyesebb megtorlást” követelte.<ref>in Pető Andrea: Népbíróság és vérvád az 1945 utáni Budapesten; a Fehér cikk: Szabad Nép, 1946. május 12., 4. [http://epa.oszk.hu/00900/00995/00005/pdf/petoa.pdf]</ref> Kommunista tevékenységéről érdekes adalékként fenn maradt, hogy 1947-ben kihallgatóként részt vett az első nagy koncepciós per, a kisgazda pártot ellehetetlenítő [[Magyar Közösség]] perében, mint kihallgató. A megvádolt Szent-Iványi Domokos visszaemlékezése szerint ''„Fehér Klára egy éjszakán keresztül faggatta, s biztatásként a fejét időnként a falba verte.”''<ref>{{Cite web|url=http://www.magyarszemle.hu/cikk/20070921_kik_eskudtek_ossze_a_koztarsasag_ellen|title=Kik esküdtek össze a köztársaság ellen? - Magyar Szemle|accessdate=2017-04-15|work=www.magyarszemle.hu|language=hu}}</ref>
48 ⟶ 44 sor:
Riportokkal, színdarabokkal, ifjúsági regényekkel kezdte pályáját. Az ötvenes évek elején írta első szépirodalmi műveit, színdarabokat és ifjúsági regényeket, melyek az ötvenes évek politikailag elkötelezett sematizmusának jegyében íródtak, a napi politika szolgálatában.<ref name=":0">{{Cite web|url=http://mek.niif.hu/02200/02227/html/03/643.html|title=Fehér Klára (1922)|accessdate=2017-04-15|work=mek.niif.hu|language=en}}</ref>
Mai szemmel érdekes 1957-ben írt, ''A Földrengések Szigete'' című utópisztikus regénye, mely 2057-ben, egy elképzelt ultramodern világban játszódik, ami természetesen – bár kimondatlanul – a kommunista utópiát testesítette meg.<ref>Fejes László: Fehér Klára látta a jövőt?, Nyelv és Tudomány, 2014.09.12. [https://www.nyest.hu/hirek/feher-klara-latta-a-jovot]</ref>
A hatvanas években is egyszerre újságíróként és íróként is alkotott. Leginkább a fővárosi értelmiség és a középrétegek világában érzi otthon magát. Kritika alá veszi az ügyeskedőket és hatalommal visszaélőket, a fel-felbukkanó moralizálás mellett nemegyszer lényeges problémákat ragadt meg, és a kisemberek kiszolgáltatottságának különböző formáit mutatta be. Figurái hétköznapi emberek, értelmiségiek, hivatalnokok, fiatalok, középkorúak és idősek, a hatvanas-hetvenes évek kádári konszolidációjának jellegzetes alakjai. Emberi sorsokat és magatartásokat gyöngeségeket mutat be. A szórakoztató irodalomban is sikeres volt (humoreszk, vígjáték). Humora és mély emberismerete tették népszerűvé.
| |||