„Moldvabányai csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
30. sor:
|szöveg pozíciója =
}}
A '''moldvabányai csata''' [[1467]]. [[December 15.|december 15]]-én zajlott a [[Moldva|Moldvát]] hűbéresévé tenni akaró [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] és a moldvai vajda, [[III. István moldvai fejedelem|III. István]] erői között. A [[Moldvabánya]] (''civitas Moldaviae'') városában megszálló magyar sereget éjjel meglepték a moldvaiak és a véres kézitusában maga Mátyás is három sebet kapott. Bár a támadókat sikerült visszaverni, a király sebesülése és az elszenvedett veszteségek miatt a magyar sereg visszavonult [[Erdély|Erdélybe]]. A következő évben István vajda kibékült a magyar királlyal.
==Előzmények==
A 15. század közepén [[I. Sándor moldvai fejedelem|I. Sándor vajda]] két fia, [[III. Péter Áron moldvai fejedelem|III. Péter Áron]] és [[II. Bogdán moldvai fejedelem|II. Bogdán]] (valamint ennek fia, [[III. István moldvai fejedelem|III. István]]) küzdött a Moldva fölötti hatalomért. A harcoló felek aszerint esküdtek hűséget a szomszédos hatalmaknak, Lengyelországnak illetve Magyarországnak, ahogyan érdekeiknek leginkább megfelelt. 1451-ben Péter Áron legyőzte és lefejeztette Bogdánt és a lengyel királlyal kötött szövetséget. Ennek megfelelően III. István [[Hunyadi János|Hunyadi Jánostól]] kért segítséget. 1457-ben [[havasalföld]]i segítséggel István szerezte meg a trónt és behódolt [[IV. Kázmér lengyel király|IV. Kázmérnak]], Péter Áron pedig Magyarországra menekült. 1462-ben István megostromolta, 1465-ben pedig el is foglalta a Duna-deltában fekvő havasalföldi és magyar csapatok által védett [[Kilija|Kilia]] erődjét, és feltehetően szerepe volt az 1467-es erdélyi felkelés kirobbantásában is. Miután Mátyás király leverte a felkelést, úgy döntött, hogy még abban az évben fegyverrel kényszeríti meghódolásra a szomszédos fejedelemséget.
| |||