„Karthágó” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Karthágó a Római Birodalomban: Elírás javítása Címkék: Mobilról szerkesztett Mobilalkalmazás-szerkesztés Android-alkalmazás-szerkesztés |
|||
75. sor:
A punok nem tudtak belenyugodni a szicíliai görögök elleni vereségbe. [[I. e. 410]]-re Karthágó kiheverte a veszteségeket. Addigra meghódította a mai [[Tunézia]] jó részét, megerősítette észak-afrikai gyarmatait és újabbakat alapított. (Ebben az időben haladt keresztül [[Mago Barca]] először a [[Szahara]] sivatagon, [[Hanno, a navigátor]] pedig [[Afrika]] partjai mentén mélyen délre hajózott.) Bár ugyanebben az évben az [[Ibériai-félsziget|ibériai]] gyarmatok elszakadtak, megfosztva Karthágót fő [[ezüst]]- és [[réz]]forrásaitól, [[Hannibal Mago]], Hamilkar unokája már készülődött az újabb [[szicília]]i hadjáratra, miközben [[expedíció]]k indultak a mai [[Marokkó]] és [[Szenegál]] területeire és az [[Atlanti-óceán]]on.
[[I. e. 409]]-ben Hannibal Mago megindult Szicília ellen hadseregével. Sikerrel elfoglalt néhány kisebb várost, mint [[Selinus]] (mai [[Selinunte]]) és [[Himera]], mielőtt visszatért Karthágóba a hadizsákmánnyal. A fő ellenség, [[Siracusa|Szürakuszai]] azonban érintetlen maradt, így [[i. e. 405]]-ben [[Hannibal Mago]] újabb vállalkozást indított, ezúttal az egész sziget birtoklásáért. Ezúttal azonban elkeseredett ellenállásba ütközött. [[Agrigento|Agrigentum]] ostroma közben [[pestis]] tizedelte meg a karthágóiakat, amelynek maga Hannibal Mago is áldozatul esett. Utódja, [[Himilko]], bevette [[Gela]] városát és többször legyőzte az új szürakuszaii türannosz, [[I. Dionüsziosz]] seregeit, de a pestis az ő erőit is meggyengítette és békét kellett kérnie, mielőtt visszatért Karthágóba.
[[I. e. 398]]-ra Dionüsziosz visszanyerte erejét, megszegte a békeszerződést és lecsapott [[Motya]] karthágói erődítményre. Himilko válasza határozott volt: nem csak Motyát foglalta vissza, hanem bevette [[Messina|Messinát]] is. Végül ostrom alá vette magát Szürakuszait. [[I. e. 397]]-ben még folyt az ostrom, [[i. e. 397]]-ben azonban megint pestis tört ki a karthágóiak között, és ettől összeomlottak.
| |||