„Nikolsburgi béke” változatai közötti eltérés

A '''nikolsburgi béke''' [[II. Ferdinánd magyar király|II. Ferdinánd]] magyar király és [[Bethlen Gábor]] erdélyi fejedelem között hivatalosan [[1621]]. [[december 31.|december 31-én]] elfogadottnak nyilvánított békeszerződés.

 

==Előzményei==

Bethlen már 1621 júliusában, amikor a vármegyék harci kedve csökkenni látszott és a törököktől remélt segély sem érkezett, [[Thurzó Imre]] és [[Erdődy Kristóf]] követei, majd pedig [[Káldi György]] [[Jézus Társasága|jezsuita]] tudós által tárgyalásokat folytattatott Ferdinánddal, amelyek azonban a felek rideg magatartása miatt nem vezettek célhoz. Ez év augusztusában Thurzó is, aki összeköttetésbe lépett [[Franz Seraph von Dietrichstein]] olmützi bíbornokkal, Ferdinánd bizalmi emberével, valamint Erdődy is, aki Bécsben fáradozott: annyira egyengette az utat, hogy szeptember elején mind Ferdinánd, mind Bethlen megnevezte biztosait, akik a tárgyalások befejezésére [[október 11.|október 11-én]] [[Mikulov|Nikolsburg]]ban összegyűltek.

 

==A békefeltételek==

===Bethlen kötelezettségei===

A nikolsburgi béke értelmében Bethlen Gábor visszaadta [[magyarország]]i foglalásai jelentős részét, lemondott a királyi címről, visszaadta a [[Szent Korona|Szent Koronát]], az elfoglalt vármegyéket s várakat és szabadon bocsátotta a foglyokat.

Birtokadományait a következő országgyűlés vizsgálta felül.