„Pröhle Vilmos (orientalista)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a {{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások |
→Életútja: Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
||
33. sor:
A Kelet-Ázsiai Intézet éléről Pröhle 1942-ben vonult nyugdíjba, utóda Ligeti Lajos lett, akinek ekkor létrehozták a Belső-Ázsiai Tanszéket s aki emellett a Kelet-Ázsiai Tanszéket is vezette egészen 1962-ig, amikor is kinevezték [[Csongor Barnabás]]t a [[sinológia]] professzorává.{{refhely|Ormos 2012.|45. o.}}
Pröhle élete során több tudományos jellegű tanulmányutat tett. Járt [[Törökország]]ban (1895, 1910, 1911, 1918, 1924, 1926) és [[Orosz Birodalom|Oroszország]]ba is többször ellátogatott. 1901 nyarán az Ural déli vidékén végzett [[tatár nyelv|tatár]] és [[baskír nyelv|baskír]] nyelvi és néprajzi tanulmányokat, 1908-ban a [[karacsáj nyelv|karacsáj]]ok, majd 1913-ban a [[balkár nyelv|balkárok]] nyelvét tanulmányozta a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázusban]]. 1928-ban a Miniszterelnökség és a Külügyminisztérium támogatásával Japánban járt, ahol több előadást is tartott a tokiói császári egyetemen, a [[
A [[kínai nyelv|kínai]] és a [[japán nyelv]] és [[japán irodalom|irodalom]] hazai tanulmányozásának úttörője. Pröhle elsősorban ugyan turkológus és japanológus volt, életében mégis az a hír járta róla, hogy negyven, sőt negyvenöt nyelven tud. Fenomenális nyelvtudására Sinor Dénes is csodálattal emlékezett vissza.{{refhely|Ormos 2012.|59. o.}} Említésre érdemes tudományos publikációi leginkább a turkológia tárgykörében születtek.
| |||