„Anjou-ház (vegyes házak)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Inritter (vitalap | szerkesztései)
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
17. sor:
| utolsó tag = [[II. Johanna nápolyi királynő]] († [[1435]])}}
 
Az '''Anjou-ház''' (''(ejtsd: anzsu)'') mindig a Franciaország északnyugati részén elterülő [[Anjou (történelmi régió)|Anjou]] tartományt birtokló család elnevezése. Öt különböző Anjou-ház fordult elő a történelemben, melyek nem mindig egymás öröksége révén nyerték el az Anjou grófjának vagy hercegének a címét, bár az uralkodóházak keveredése miatt kimutatható a közvetlen [[genealógia (történelem)|genealógiai]] kapcsolat közöttük. Csak a második Anjou-ház kötődik közvetlenül az előzőhöz, a többi esetében mindig a francia királyi család tagjai közül kerültek ki, így azok a [[Capeting-dinasztia]] egy-egy oldalágának tekintendők. A magyar Anjou-ház ([[1301]]<ref>[[I. Károly magyar király|Károly Róbert]] első, nem hivatalos koronázásától számította uralkodását.</ref>–[[1399]]<ref>[[Hedvig lengyel királynő]] halála, aki a magyar ágból származott.</ref>) a harmadik Anjou-házból származott.
 
== Első Anjou-ház ==
29. sor:
A második Anjou-ház alatt az alapító Gâtinais grófjának házát értjük, így a második Anjou-ház mint ''Gâtinais-ház'' is ismert, továbbá ''Château-Landon-ház'' néven is, [[Château-Landon]]ból való származása okán. A ház alapítója [[III. Gottfried, Anjou grófja|III. Gottfried, Gâtinais és Anjou grófja]] volt. Az egyes forrásmunkák azon név alapján használják a második Anjou-ház megnevezését, hogy arra akarnak utalni, hogy III. Gottfried gróf és apja melyik házból származott (Château-Landon-ház), vagy arra, hogy Gottfried maga melyik grófságnak volt az ura (Gâtinais). Egyes forrásmunkák továbbá nem különböztetik meg az [[V. Gottfried, Anjou grófja]] által alapított Plantagenêt-háztól a Gâtinais-házat (avagy Château-Landon-házat), és azt is a Plantagenêt részének tekintik. A második Anjou-ház továbbá [[Genealógia (történelem)|genealógiailag]] is rokonságban állt az elsővel, III. Gottfried ugyanis [[II. Gottfried, Anjou grófja|II. Gottfried, Anjou grófjának]] az unokaöccse volt, III. Gotfried anyja ugyanis [[Anjou Ermengarde]], [[III. Fulkó, Anjou grófja|III. Fulkó, Anjou grófjának]] leánya volt.
 
Az alapító öccsének unokája, [[Fulkó jeruzsálemi király|Ifjabb Fulkó gróf]] csatlakozott a [[Szentföld]]re tartó [[templomosok]]hoz, aminek révén később megismerkedhetett második feleségével, [[Melisenda jeruzsálemi királynő]]vel, akinek köszönhetően [[Jeruzsálem királyainak listája|jeruzsálemi társuralkodói]] titulusa lett. Az előző házasságából származó fia, [[V. Gottfried, Anjou grófja]] feleségül vette [[I. Henrik angol király]] leányát, [[Matilda német-római császárné|Matildát, az angolok úrnőjét]], akitől született [[II. Henrik angol király|II. Henrik angol király]], aki megalapította az új [[A Brit-szigetek uralkodóinak listája|angol uralkodó dinasztiát]], a Plantagenêt-házat. Az Anjouk lettek az uralkodók többek között az [[Angol Királyság]]on át, [[Normandia|Normandiában]] és a [[Jeruzsálemi Királyság]]ban is. A dinasztia 1399-ig, [[II. Richárd angol király|II. Richárd]] kivégzéséig adta az angol királyokat, ám egyik oldalágából, a [[York-ház]]ból, egészen 1499-ig kerültek ki további uralkodók.
 
=== Leszármazási ág ===