„Arisztotelész” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
||
15. sor:
'''Arisztotelész''' ([[Ógörög nyelv|ógörögül]]: {{politonális|Aριστοτέλης}}, {{ny-la|Aristoteles}}); ([[Sztagira|Sztageira]], [[i. e. 384]] – [[Kalkísz|Khalkísz]], [[i. e. 322]]. [[március 7.]]) görög tudós és [[Filozófia|filozófus]], a modern európai [[tudomány]] atyja és előfutára. Mesterével, [[Platón]]nal együtt a nyugati kultúra legnagyobb hatású gondolkodói közé tartozik. Már az ókorban híressé vált nemcsak filozófiai művei miatt, de a kiemelkedő tehetségű [[Makedónia|makedón]] hadvezér és [[despota]], [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] nevelőjeként is.<ref>[[Bodnár M. István]]: ''[http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/filoz/arisztotelesz.htm Arisztotelész]''; [[Magyar Virtuális Enciklopédia]]. Hiv. beill. 2010. július 20.</ref>
A [[görögország]]i Sztageira (ma: [[Sztagira]], [[Halkidikí prefektúra|Halkidiki]]) városában született, innen nyerte egyik állandó melléknevét: ''a S(z)tagirita (= „A sztagirai”).'' Nemcsak sok, modernnek tekintett tudományban jeleskedett és tett hozzá mindegyikhez valami értékeset, valami olyat, ami az illető ismeretterület felfogását, tárgyalását sokszor majdnem egy évezreden át meghatározta; nemcsak a [[filozófia|filozófiában]], a [[logika|logikában]], a [[nyelvészet]]ben, a [[biológia|biológiában]], a [[pedagógia|pedagógiában]], a [[politikatudomány]]ban sikerült maradandót alkotnia, sőt ezek közül és ezeken felül többet is tulajdonképp megteremtenie, de az [[irodalomelmélet]]ben és mi több, az [[irodalom]]ban is. [[Marcus Tullius Cicero|Cicero]] aligha áradozott volna az arisztotelészi előadásmód „arany folyamáról”
Alakja köré tanítványaiból új (és mintegy 600 éven át működő) filozófiai mozgalom, a [[Arisztoteliánusok|peripatetikus iskola]] szerveződött. Mesterével, Platónnal együtt az európai [[filozófia]] legmeghatározóbb alakja. A [[középkor]] végére a [[Biblia]] mellett Arisztotelész és munkássága vált a „magasabb” kultúra meghatározó tekintélyévé szerte Európában. De nemcsak az európai kultúra tartja magát az örökösének: Keletet is ő hódította meg a nyugat tudományának, a [[kereszténység|keresztényeknél]], az [[arabok]]nál és a [[zsidók]]nál egyaránt a legnagyobb tiszteletben áll.<ref name="Pallas">A '''''[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ A Pallas nagy lexikona]''''', [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/006/pc000697.html#4 Arisztotelész-szócikk]. Pallas Irodai és Nyomdai Rt., 1893–1897. [http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/ MEK-szöveg]. Hiv. beill. 2010. július 20.</ref> A [[Hold]]on [[Becsapódási kráter|krátert]] neveztek el róla és nevét egy [[kisbolygó]] is viseli ([[6123 Aristoteles]]). Élete főképp [[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei'' című munkájából ismert.<ref name="dl">[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 1. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D1 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25.</ref>
31. sor:
Apja, [[Stagirai Nikomakhosz|Nikomakhosz]] családja, valószínűleg [[Messzéné]]ből jött Sztagirába az i. e. 8. v. 7. században.<ref>[[Ulrich von Wilamowitz-Moellendorf]]: ''Aristoteles und Athen''; 1.311; idézi: [[David Ross|Ross, David]]: ''Arisztotelész''. ''Historia philosophiae'' sorozat. Osiris, Bp., [[2001]] {{ISBN|963-389-116-7}}. 9. o.</ref> Anyja, Phaisztisz<ref>Ferge: ''Az idegen'' (ld. [[#Források|források]]); a latinos Phaetis alakot közli; 180. old.</ref> családja, [[Chalcis]]ból eredt.<ref name="ross9">[[David Ross|Ross, David]]: ''Arisztotelész''; 9. old.</ref> Ráadásul mindkét szülő tekintélyes [[orvos]]i családból származtatta magát. [[Diogenész Laertiosz]] [[Szmürnai Hermipposz|Hermipposzra]] hivatkozva azt állítja, hogy Nikomakhosz egy olyan, Makhaón<ref>Ld. még ''[http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/066/pc006659.html#6 Machaon]''; a ''[[A Pallas nagy lexikona|Pallas Nagylexikonában]]''.</ref> fia Nikomakhosznak nevezett őstől származtatta magát, aki magának [[Aszklépiosz]]nak volt az unokája.<ref name="dl" /> Apja családja épp ezért „aszklepiadésznek” (aszklépioszt tisztelőknek), vagyis – mai szóval – az orvosok ipartestületébe tartozónak számított, maga az apa pedig [[orvos]]a és barátja volt [[II. Amüntasz]]nak, [[Makedónia]] királyának.<ref name="ross9" /><ref>[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 1. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D1 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25. A szerző [[Szmürnai Hermipposz|Hermipposz]] „''Arisztotelészről''” c. írását idézi mint a családról szóló adatok forrását.</ref>
Arisztotelész számos életrajzírója feltételezi, hogy Nikomakhosz a [[Makedónia|makedón]] fővárosba, [[Pella|Pellába]], ahová munkája kötötte, magával vitte Arisztotelészt is, így a kisfiú gyermekkorát már ott töltötte, segédkezvén apjának orvosi munkájában.<ref name="ross9" /> [[Galénosz]]tól tudjuk (''De Anatomicis Administrationibus'', II.1., vol. II. 280 K.), hogy a görög orvoscsaládokban nevelődő ifjak boncolni tanultak, továbbá korán elkezdték elsajátítani apjuktól a mesterséget, miközben inaskodtak. Valószínűleg az orvosi családból eredeztethető nemcsak Arisztotelész [[biológia]]i és [[természettudomány]]os érdeklődése; hanem későbbi kapcsolata III. Alexandrosszal, azaz [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándorral]]. Amüntasz legkisebb fia, [[II. Philipposz makedón király|Fülöp]], a későbbi makedón király, körülbelül egykorú volt Arisztotelésszel, és valószínűleg már ekkor megszerette, úgyhogy később rábízta fia, Alexandrosz nevelését.<ref name="Pallas" /> A feltételezésnek (mármint, hogy Pellában élt) azonban ellentmondhat az, hogy Nikomakhosz és valószínűleg Phaisztisz is, nagyon hamar meghaltak.<ref name="cambrah">''[https://books.google.hu/books?id=vx251bK988gC&printsec=frontcover#v=onepage&q&f=false The Cambridge Ancient History]''. VI. köt.
Nikomakhosz és Phaisztisz három gyermeke közül kettő fiú – Arimnésztosz és Arisztotelész – és egy lány, a nővérük, Arimneszté volt.<!--Ross feltételezi, hogy Arisztotelész volt a legfiatalabb.--> Arimnésztoszról Arisztotelész megemlékezik végrendeletében (miszerint szobor állítandó neki), amely Diogenész Laertiosznak köszönhetően ismert;<ref name="cambrah" /> Arimnesztéről pedig [[Plutarkhosz]] révén tudunk.<ref name="plutarkhosz1">[[Plutarkhosz]], ''[[Párhuzamos életrajzok]]'', „Nagy Sándor/Iulius Caesar” c. fej. Ford. Máthé Elek – szövegét lásd online [http://mek.oszk.hu/03800/03892/ Magyar Elektronikus Könyvtár].</ref>
43. sor:
[[Fájl:Sanzio 01 Plato Aristotle.jpg|bélyegkép|jobbra|240px|Platón és Arisztotelész ([[Raffaello Sanzio|Raffaello]]: Athéni iskola c. festménye) (részlet)]]
[[I. e. 367]]-ben vagy [[I. e. 366]]-ban, 17 vagy 18 éves korában Athénba ment, s a hagyomány szerint a nagy filozófus, [[Platón]] tanítványa lett annak [[Akadémia (Platón)|Akadémiáján]]. Ám Platón pont ezen évek egyikében elhagyta Athént, és három évig [[Szicília|Szicíliában]] maradt [[II. Dionüsziosz]]nál (az iskolát addig a [[knidoszi Eudoxosz]] vezette), így Arisztotelész 20 éves kora előtt nem lehetett tanítványa Platónnak. Az viszont biztos, hogy kb. 18-20 esztendőt valóban az ő társaságában töltött.<ref>A különböző modern és ókori források szinte mindegyike említi, hogy a fenti időpontban, tizenhét éves korában vagy azután Platón tanítványa lett és mintegy húsz évig az is maradt, de a részletekben eltérnek. <br /> [[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. (V. könyv. 1. fej.): ''1a)'' nem ad meg közvetlen datálást (de a megadott adatokból a már említett dátum adódik); de ''2a)''. [[Eumélosz]]ra hivatkozva tizenhét évesnek mondja az akadémiába lépésekor; és ''3a)''. [[Apollodórosz (történetíró)|Apollodóroszt]] idézve, húsz évre teszi tanonckodását. <br /> [[Dionüsziosz Halikarnasszeusz (szónok)|Halikarnasszoszi Dionüsziosz]].[http://www.stenudd.com/myth/greek/aristotle/aristotle-02-sources.htm levele] ''1b)''Polüzelusz [[arkhón]]ságára teszi a belépést (i. e. 367/i. e. 366); ''2b)'' 18 esztendősnek állítja a filozófust; ''3b)'' az előző forrással egybehangzóan 20 éves tanítványkodást mond. <br /> ''[[A Pallas nagy lexikona]]''
Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a legkiválóbb tanítványok egyike (Diogenész Laertiosz egyenesen a legkiválóbbnak nevezi). Több szerzőtől is fennmaradtak Platón szájába adott, Arisztotelészt dicsérő jelzők, így mondta őt „az iskola eszének”;<ref>[[Philoponosz]]: ''De aeternitate mundi (contra Proclum)''; VI. 27</ref> házát pedig az Olvasó házának<!--vsz. ammoniostól?-->. Önállósága fokozatosan, de korán megmutatkozott, egyes nézeteiben hamar eltért mesterétől, s ezt nem titkolta; így meglehet, hogy mestere tényleg mondta – olyan elmarasztalásként, amely szintén beillik dicséretnek – hogy „[[Xénokratész]]t sarkantyúzni, Arisztotelészt zabolázni kell.<ref>[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 2. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D2 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25. Vö.: „Mondják, hogy Arisztotelész rá [Theophrasztoszra] és Kalliszthenészre is alkalmazta ugyanazt az elvet, amit annak idején Platón őrá [Arisztotelészre] és Xenokratészre mondott, nevezetesen, hogy az egyiknek kötőfékre, a másiknak meg ösztökére van szüksége – minthogy Theophrasztosz minden szándékát mértéken felüli okossággal értelmezte; míg a másik természeténél fogva lassabban érő volt”.</ref> A kezdeti baráti viszony valamelyest hűlt ugyan, de Platón haláláig megmaradt, azon ókori forrásokból származó állítások, miszerint barátságuk kifejezett ellenségeskedésbe csapott volna át (amelynek egyetlen megkérdőjelezhetetlenül valós alapja a markáns különbség bizonyos filozófiai tanaikban), a legjobb esetben is túlzás, de még valószínűbb, hogy ellenséges szándékú kitaláció (ld. [[#Legendák a Platónnal való ellentétekről|lentebb]]).<ref name="Pallas" /><ref name="pecz" />
134. sor:
==== Külső ====
[[Kép:Lucas van Leyden Arisztotelész és Phyllis.jpg|jobbra|bélyegkép|Lucas van Leyden: ''Arisztotelész és Phyllis''. Arisztotelész annyira belehabarodott Phyllisbe, Nagy Sándor szépséges kedvesébe, hogy még azt is megengedte a nőnek, hogy az zablát tegyen a szájába, s a hátán lovagoljon<ref>
Néhány forrás szerint hivalkodóan, túlékszerezkedve öltözködő, alacsony, kopasz, potrohos és pipaszárlábú, [[Beszédhibák|beszédhibás]] (selypítő vagy dadogó) kéjenc volt, arcán állandóan gúnyos vagy álszent benyomást keltő kifejezéssel,<ref>[[Diogenész Laertiosz]]: ''A filozófiában jeleskedők élete és nézetei''. V. könyv. 1. fej. [http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A1999.01.0258%3Abook%3D5%3Achapter%3D1 (angol szöveg)]. Hiv. beill.: 2010. július 25. Diogenész az athéni Timótheosz nevű szerző „''Arisztotelész élete''” c. művéből idéz. Hasonló előnytelen leírás maradt fent az Aelianus nevű szerzőtől, illetve egy anonim életrajzból [http://www.stoa.org/projects/demos/portraits.pdf].</ref> azonkívül hajlamos volt a cinikus, ellenfeleit megszégyenítő [[irónia|iróniára]], valamint a fényűző étkezésre és életmódra.
153. sor:
==== Az Iszokratész-Arisztotelész vita ====
Az ókori forrásokban Arisztotelész sokszor szerepel ellenfeleivel megvetően ironizáló, nagyképű alakként; ezt a gúnyos vagy támadó hangvételt egyáltalán nem zárhatjuk ki: [[David Ross|Ross]] például említi, hogy fiatalkorában olyan hangnemben kritizálta [[Iszokratész]]t, hogy annak tanítványai nagyon megnehezteltek rá<ref name="ross11-12" /> (Iszokratészt egyszerű „törvényszéki beszédszerkesztőnek” titulálta, és erkölcstelen nézetek terjesztésével vádolta); idéz továbbá modern szerzőket, akik szerint Iszokratésznak későbbi szavai a felkapaszkodott filozófusokról, akik iskolát alapítanak és tiszteletlenek vele szemben,<ref>[[Iszokratész]]: ''Panathenaikhosz''. XII. 18 és köv.</ref> pedig Arisztotelészre vonatkoznak (ugyan Ross ezt kétli<ref name="ross11-12" />). Iszokratész egyik tanítványa, [[Képhiszodórosz (filozófus)|Képhiszodórosz]] négy könyvből álló művet írt mestere védelmében „''Arisztotelész ellen''”
==== Arisztotelész-közeli jellemzések ====
| |||