„Benzin” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 2A01:36D:1000:71DD:5DF1:532F:C74F:BC3D (vita) szerkesztéséről Gyimhu szerkesztésére Címke: Visszaállítás |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
||
2. sor:
A '''benzin''' a nyers, természetes kőolajból desztillálás útján kapott folyadék. Nem egységes vegyület, hanem a [[paraffin]] (paraffin = parum affinis, latin) sorozatba tartozó [[szénhidrogén]]ek elegye. Színtelen, könnyen folyó, a szaga a petróleuméra emlékeztet. Vízben oldhatatlan, kétfázisú heterogén rendszert alkot, ellenben borszeszben meglehetősen jól oldódik. Elegyíthető éterrel, kloroformmal és különféle zsírokkal. Nagyon gyúlékony, levegővel keveredve majd meggyújtva robbanása erőteljes.
A [[magyar nyelv
* benzinnek nevezzük a [[kőolaj]] [[desztilláció|atmoszferikus desztillációjánál]] kapott legkönnyebb [[Frakcionáldesztilláció|frakciókat]]
* benzin (vagy [[petroléter]]) a fenti folyadék tisztításával nyert [[oldószer]] (pl. ''lakkbenzin''). Orvosi tisztaságú változata a '''sebbenzin'''
* '''motorbenzin''' a belsőégésű [[Otto-motor
A <cite>benzin</cite> elnevezés a [[benzol]]ból ered.<ref>{{CitLib|aut=Fülöp József|tit=Rövid kémiai értelmező és etimológiai szótár|red=Pauz–Westermann Könyvkiadó Kft.|loc=Celldömölk|ann=1998|isbn=963 8334 96 7|pag=27}}</ref>
14. sor:
==== Fizikai tulajdonságok ====
[[Forráspont]]ja a 60 és 200 [[°C]] közé esik. Mivel különböző anyagok keverékéről van szó, nem jellemezhető egyetlen forrásponttal. A motorbenzin is, mint a kőolaj származéka, frakciókra desztillálható, és az egyes frakciók arányát határozzák meg. A 70 °C-ig átdesztilláló rész például nem lehet több 50%-nál.
[[Gőznyomás]]a 45 és 90 [[
[[Sűrűség]]e 0,720 - 0,775 g/cm³ között változik.
20. sor:
A motorbenzin nem lehet [[Oxidáció|oxidáló]] hatású, a [[Réz|rézlemez-próba]] negatív. (A forró benzinbe mártott rézlemez 5 óra után sem mutat oxidációt, azaz elszíneződést.)
Az olefintartalom miatt oxidálódik, azaz a levegő [[Réz|oxigén]]jét megköti, de ennek a reakciónak kellően lassúnak kell lennie.
Ezeket a vizsgálatokat magyar és EU-s [[szabvány
[[Ólom]]tartalom: 5 [[ppm]]. Az ólom-tetraetil használatának betiltása óta a benzin gyakorlatilag nem tartalmaz ólmot.
[[Kén]]tartalom: 10 ppm (gyakorlatilag kénmentes üzemanyag). A korábbi előírások sokkal magasabb értékeket is megengedtek, a szigorítás a [[környezetvédelem]] egyik jelentős eredménye.
A motorbenzin jelentős arányban tartalmaz [[aromás szénhidrogén]]okat, ezen belül [[benzol]]t is. Szintén szigorítás következménye ezek arányának csökkentése (35, ill. 1 tf%-ra).
36. sor:
Az elágazó láncú szénhidrogén jobban tűri a sűrítést és kevésbé hajlamos a robbanásszerű, kopogásos égésre. Az oka az, hogy a hosszabb, elágazás nélküli nyíltláncú, egyenes szénhidrogén magas sűrítésen, és nagy hőmérsékleten másképpen viselkedik. A hosszú egyenes lánc több helyen szakad fel egyszerre a kémiai reakció során, így az égés jellege agresszív. A többszörösen elágazó lánc már nem tud akkor darabokra szakadni, így az égése lágyabb.
Szintén magas az oktánszámuk az aromás és ciklikus szénhidrogéneknek, valamint a [[metanol]]nak és [[etanol]]nak is.
Motorhajtóanyagként keverték régebben a sűríthetőség növelése céljából ólom-tetraetillel Pb(C<sub>2</sub>H<sub>5</sub>)<sub>4</sub>. Ez rendkívül [[méreg|mérgező]] folyadék. Újabban nem (vagy kevésbé) mérgező anyagokkal ([[ETBE]], MTBE) javítják az oktánszámot.
| |||