„Bak csillagkép” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 89.135.85.175 (vita) szerkesztéséről Iulius Aegidius szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
a képek elhelyezésének normalizálása
21. sor:
* [[Déli Hal csillagkép|Déli Hal]]
}}
[[Fájl:Alexander Jamieson Celestial Atlas-Plate 21.jpg|thumb|left|250px| A Vízöntő és a Bak csillagképek]]
A '''Bak''' ([[Latin nyelv|latin]]: Capricornus) egy [[csillagkép]], egyike a 12 [[állatöv]]i csillagképnek.
 
A '''Bak''' ([[Latin nyelv|latin]]: Capricornus) egy [[csillagkép]], egyike a 12 [[állatöv]]i csillagképnek.
[[Fájl:Alfa Capricorni binocolo.png|bélyeg|jobbra|180px|Alfa Capricorni – látszólagos kettőscsillag]]
 
== Története, mitológia ==
[[Fájl:Alexander Jamieson Celestial Atlas-Plate 21.jpg|thumb|left|250px200px| A Vízöntő és a Bak csillagképek]]
A csillagkép annyira régi, hogy elnevezésének eredete a homályba vész. Környékén számos vízzel kapcsolatos csillagkép található, talán ezért is lett később a görög monda is „vizes”. Több mint 3000 évvel ezelőtt [[babilónia]]i táblákon halfarkú [[Házikecske|kecskét]] ábrázoló festményeket találtak. A [[Sumerek|sumérok]] [[Enki|Éa]] istenhez kapcsolták, aki a tengerből emelkedett ki, s tudást adott az embereknek. A [[görögök]] [[Pán]] alakjához társították, aki a monda szerint a [[Nílus]] vizében fürdőzött, mikor megijesztette [[Tüphón]]. Az isten páni félelmében alakot akart váltani, alsó fele hal lett, de felső része kecske maradt. A [[görög mitológia]] a csillagképet [[Amaltheia|Amaltheiával]], a kecskével is azonosítja, aki a gyermek [[Zeusz]]t szoptatta, miután az édesanyja, [[Rhea]] megmentette őt attól, hogy az apja, [[Kronosz]] felfalja. A [[Napforduló#Téli napforduló|téli napforduló]] - bár már a [[Nyilas csillagkép]]ben van - ma is a [[Baktérítő]] nevet viseli.
 
== Láthatósága, megkeresése ==
[[Fájl:Alfa Capricorni binocolo.png|bélyeg|jobbra|180px200px|Alfa Capricorni – látszólagos kettőscsillag]]
A Bak az [[égi egyenlítő]]től nem túl távoli déli csillagkép, de magassági kiterjedése csak 19°, így Magyarországról teljes terjedelmében látható.