„Babiloni fogság” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{nincs tartalomjegyzék}}
[[Kép:The captivity of Judah.jpg|bélyegkép|250px|jobbra|Babiloni fogság (illusztráció)]]
A '''babiloni fogság''' vagy '''babiloni száműzetés''' a [[zsidó történelem]]nek az a szakasza, amikor a [[júdeai királyság]]ból [[II. Nabú-kudurri-uszur|Nabukodonozor]] a zsidókat [[Babilon]]ba hurcoltatta. A [[Jeruzsálem ostroma (Kr. e. 597.)|Kr. e. 597-es elhurcoltatással]] kezdődött, amikor a királyi udvart, más előkelőket és mesterembereket és Judea lakosságának egy jelentékeny részét, mintegy tízezer embert toloncoltak át,<ref name="Biblical World 1999. pg 350">The Oxford History of the Biblical World, ed. by Michael D Coogan. Pub. by Oxford University Press, 1999. pg 350</ref> és Jeruzsálem [[Kr. e. 587]]-ben történt eleste és a [[Zsidó Templom|Templom]] lerombolása után folytatódott.<ref>{{bibleverse||Jeremiah|52:28-30|HE}}</ref> A fogság alatt a nép nagy része, különösen az előkelők, beleélték magukat a babiloni viszonyokba, elsajátították az ottani szokásokat, s így részben beolvadtak a pogányok közé. Néhányan magas ranghoz és nagy gazdagságra jutottak. Volt azonban egy töredék, amely a próféták tanításának megfelelően az Isten büntetését látta a nagy nemzeti csapásban és buzgón várta a visszatérést az ősi földre.<ref>http://www.kislexikon.hu/babiloni_fogsag.html</ref>
14 ⟶ 15 sor:
Zsidók egészen a mai [[Izrael]] állam megalapításáig, a [[20. század]] közepéig éltek Babilon földjén, ekkor azonban a legtöbben [[Alija|Izraelbe költöztek]].
 
== JelképJelképe ==
„A zsidó gondolkodásban, már két és fél évezrede ''babiloni fogság'': más népek között élni idegenként.”<ref>[[Komoróczy Géza]] 233.o.</ref> - Kényszerű próba, lehetőség megtisztulni. A türelmes érdemesül a megváltásra.<ref>VII,1,Jehuda Ibn Tibbon héber szövege szerint [[Komoróczy Géza]] 233.o.</ref> A fogság héberül = galut. Szórványt is jelent. Görög megfelelője ~ diaszpora, nem hadifogság. Aki, kényszerűen, nem az országban (erec) él, szórvány, kisebbség.<ref>[[Komoróczy Géza]] 235.o.</ref> A hívő Jeruzsálem felé fordulva, napjában háromszor imádkozik, saját lakásban, térdre borulva.<ref>[[Komoróczy Géza]] 249.o. (Dán 6,11)</ref>
 
== Murasu okmányai ==
1894-ben Nippurban[[Nippur]]ban találták a Murasu bankárság közel 1000 okmányát. A cég babiloni, de alkalmazottai, üzletfelei közt zsidó is van. Harmadfélezer névből mintegy 100 zsidó név, az alija, erecbe költözés után, 100-150 évvel. A személynév gyakran - a szülők elköteleződése. A [[Jahve]] és az Él istennév ekkorra egyenértékű. A zsidó-arány Nippurban 2,5-3%. Ide telepítették a legtöbb foglyot. Aki akart, visszament, a maradvány zsidó maradt, a maga módján.<ref>[[Komoróczy Géza]] 253-255.o.</ref>
 
== Templom ==
{{lásd|jeruzsálemi templom}}
[[Ezékiel próféta|Ezékiel]] látomásban éri a Templom meggyalázását. Indulata hárítaná azt.<ref>[[Komoróczy Géza]] 264.o. (Ez.8)</ref> A Templom felépülte után évtizedekkel [[Nehémiás (Biblia)|Nehemja]] perzsa engedéllyel (i.e. 440/430) rendbe szedi a Templom ügyeit majd visszatér a királyi udvarba (Susa).<ref>[[Komoróczy Géza]] 264.o.</ref> Ezékiel a szombat megtartását, a szó erejét (ima, beszéd, vita, magyarázat) hirdette. A magatartás az azonos (identitás) megtartója.<ref>[[Komoróczy Géza]] 265-267.o.</ref>
 
Ezékiel a szombat megtartását, a szó erejét (ima, beszéd, vita, magyarázat) hirdette. A magatartás az azonos (identitás) megtartója.<ref>[[Komoróczy Géza]] 265-267.o.</ref>
 
== Jegyzetek ==