„Harmincadvám” változatai közötti eltérés

 

== Története ==

Első hivatkozása egy 1209 évi oklevélben - a varasdiak harmincadmentessége - található. Egy 1235-ben kelt oklevélben [[II. András magyar király|II. András]], Jolánta nevű leányának hozománya (12 000 márka ezüst) fejében az ország egész harmincadjövedelmét lekötötte Jakab aragóniai király részére - ami ekkor évi 1500 márkát jelentett.<ref>Domanovszky Sándor: A harmincadvám eredete (Székfoglaló értekezés); Magyar Tudományos Akadémia - Budapest, 1916</ref>

 

Külkereskedelmi vámként történő bevezetése - az ország északi részén felállított új harmincadhivatalokhoz kapcsolódóan - Károly Róbert nevéhez köthető, de ebben az időszakban még mint belföldi pótlólagos vásárvám is szerepel.

 

A [[külkereskedelem]] a [[tartományurak]]kal folytatott háború idején erősen lehanyatlott. Fellendítése érdekében Károly [[1316]]-ban általános menlevelet adott ki a délről érkező kereskedők számára. A két fő nemzetközi kereskedelmi útvonal közül az egyik ekkor délre, [[Dalmácia|Dalmácián]] keresztül [[Itália|Itáliába]], a másik [[Bécs]]en keresztül nyugatra vezetett. Az eddigi belső vámok helyett – amelyek elajándékozás révén zömmel magánkézbe jutottak – egy új külkereskedelmi vámra, a harmincadvámra alapozta a vámbevételeket. Ezt a fő kereskedelmi utak mentén a nagyobb városokban szedték. Mértéke kezdetben a kivitt és behozott áruk értékének 1%-a volt. Idővel magába olvasztotta a régi [[nyolcvanad]] határvámot is.<ref name="Károly Róbert emlékezete">{{cite book |author= [[Kristó Gyula]], [[Makk Ferenc]] |title= Károly Róbert emlékezete |chapter= Előszó. |publisher= Európa Könyvkiadó Budapest 1988 |isbn= 963-07-4394-9}}</ref>

 

 

A 15. század végétől a kiváltságosok – a nemesség és az egyháziak – ismét nem fizették, formailag saját termelésű és szükségletű áruik után.<ref>Bán Péter: Harmincad, harmincadvám. In: Magyar történelmi fogalomtár. Szerk.: Bán Péter. I. kötet. Gondolat, Bp., 1989. p. 177.</ref>