„IV. György brit király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
|||
41. sor:
'''IV. György''' (teljes nevén ''George Augustus Frederick of Hanover''; [[London]], [[1762]]. [[augusztus 12.]] – [[Windsori kastély]], [[1830]]. [[június 26.]]) [[Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága|Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának]], valamint a [[Hannoveri Királyság]] uralkodója 1820-tól 1830-as haláláig. 1811-től elmebeteg apja, [[III. György brit király|III. György]] helyett volt [[régens]]herceg.
IV. György kicsapongó, extravagáns életmódot folytatott, lelkes támogatója volt az új divatirányzatoknak; "Anglia első úriemberének" is hívták. Róla nevezték el az 1810-es évek új építészeti és stílusirányzatát régenskorszaknak
Tékozló, élvhajhász természete miatt apjával és feleségével, [[Braunschweigi Karolina brit királyné|Braunschweig-Wolfenbütteli Karolinával]] rossz volt a viszonya, utóbbival csak egy évig élt együtt. Még azt is megtiltotta, hogy felesége (aki már korábban Itáliába költözött) részt vegyen a koronázási ünnepségeken és jogi ügyeskedéssel sikertelenül próbált elválni tőle.
69. sor:
György – bár Pitt javaslatát sértőnek érezte – kijelentette, hogy parlamenti felhatalmazás nélkül nem fog megpróbálkozni a uralkodói hatalom gyakorlásával.<ref>Derry, 91. o.</ref> A Pitt által összeállított régensi törvényjavaslat lényegesen korlátozta a régensherceg jogkörét, többek között nem adhatott volna el királyi birtokot és az uralkodó gyerekén kívül másnak nem adományozhatott volna főnemesi címet. A herceg tiltakozása után a felek kiegyeztek egy kompromisszumos javaslatban.<ref name="david1" />
1789. február 3-án megnyílt a parlament ülése, ahol a király helyett a megbízott lord
==Házassága és szeretői==
| |||