„IV. György brit király” változatai közötti eltérés

a
Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
a (miniszer → miniszter WP:BÜ AWB)
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ)
'''IV. György''' (teljes nevén ''George Augustus Frederick of Hanover''; [[London]], [[1762]]. [[augusztus 12.]] – [[Windsori kastély]], [[1830]]. [[június 26.]]) [[Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királysága|Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának]], valamint a [[Hannoveri Királyság]] uralkodója 1820-tól 1830-as haláláig. 1811-től elmebeteg apja, [[III. György brit király|III. György]] helyett volt [[régens]]herceg.
 
IV. György kicsapongó, extravagáns életmódot folytatott, lelkes támogatója volt az új divatirányzatoknak; "Anglia első úriemberének" is hívták. Róla nevezték el az 1810-es évek új építészeti és stílusirányzatát régenskorszaknak (''(Regency)''). Az ő támogatásával épült [[John Nash]] tervei alapján a brightoni [[Royal Pavilion|Királyi Pavilon]], valamint a [[Buckingham-palota]] és a [[windsori kastély]] átépítése. A király anyagi hozzájárulásával jött létre a londoni [[National Gallery (London)|Nemzeti Galéria]] és a [[King’s College London]].
 
Tékozló, élvhajhász természete miatt apjával és feleségével, [[Braunschweigi Karolina brit királyné|Braunschweig-Wolfenbütteli Karolinával]] rossz volt a viszonya, utóbbival csak egy évig élt együtt. Még azt is megtiltotta, hogy felesége (aki már korábban Itáliába költözött) részt vegyen a koronázási ünnepségeken és jogi ügyeskedéssel sikertelenül próbált elválni tőle.
György – bár Pitt javaslatát sértőnek érezte – kijelentette, hogy parlamenti felhatalmazás nélkül nem fog megpróbálkozni a uralkodói hatalom gyakorlásával.<ref>Derry, 91. o.</ref> A Pitt által összeállított régensi törvényjavaslat lényegesen korlátozta a régensherceg jogkörét, többek között nem adhatott volna el királyi birtokot és az uralkodó gyerekén kívül másnak nem adományozhatott volna főnemesi címet. A herceg tiltakozása után a felek kiegyeztek egy kompromisszumos javaslatban.<ref name="david1" />
 
1789. február 3-án megnyílt a parlament ülése, ahol a király helyett a megbízott lord (''(Lord Commissioner)'') tartotta a nyitóbeszédet. A lord kinevezése azonban sokak szerint illegális volt, mert a kinevezési dokumentum nagypecséttel való ellátáshoz nem kérték (nem kérhették) ki a király engedélyét.<ref name="derry">Derry, 109. o.</ref> Megkezdődött a régenstörvény megvitatása, de még elfogadása előtt III. György állapota hirtelen javulni kezdett. A király utólag elfogadhatónak ítélte meg Pitték eljárását a megbízott lord kinevezésének ügyében.<ref name="vol3" /><ref name="david1" />
 
==Házassága és szeretői==
316 032

szerkesztés