„Olga kijevi fejedelemasszony” változatai közötti eltérés

'''Olga''' vagy '''Szent Olga''' (''({{ny-ru|Ольга}}, [[óészaki nyelv]]en Helga)''), (kb. [[890]] – [[Kijev]], [[969]]. [[július 11.]]), a [[Kijevi Rusz]] fejedelemasszonya, [[I. Igor kijevi fejedelem|I. Igor]] özvegye, aki kiskorú fia, [[I. Szvjatoszláv kijevi fejedelem|Szvjatoszláv]] nevében uralkodott és még országa megkeresztelése előtt felvette a [[kereszténység]]et. Az [[ortodox egyház]] első orosz szentjeként kanonizálták.

Olga adó- és adminisztrációs reformokat vezetett be, a Kijevi Rusz uralma alatti területeket kerületekre (''(pogosztokra)'') osztotta, amelyekre a fejedelem képviselője, a ''tuin'' felügyelt. Az ő idejében kezdődött el Ruszban a kőből való építkezés, az első kőépítmények a kijevi palota és egy torony voltak.

Az [[Elmúlt idők krónikája|őskrónika]] szerint 955-ben [[konstantinápoly]]i útja során megkeresztelkedett, maga a császár, [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár|Bíborbanszületett Konstantin]] tartotta keresztvíz alá. Új vallásában a Jelena (a bizánci császárné, Heléné Lekapéna után) nevet kapta. Miután visszatért Kijevbe, fiát is megpróbálta megtéríteni, de az ''"hallani sem akart róla, de ha valaki meg akart keresztelkedni, nem tiltotta meg, csak kinevette"''. Szvjatoszláv amiatt is aggódott, hogy anyja elveszítheti a fejedelmi kíséret (''(druzsina)'') támogatását, ugyanis a nép és a kíséret döntő többsége továbbra is pogány maradt.

957-ben újból Konstantinápolyba utazott, fogadtatását Konstantin császár is leírta ''Szertartások'' című művében. A császár Olgát Rusz vezetőjének (''(archóntissza)'') mondja, aki fia nevében uralkodik. A látogatás nem hozhatta meg a várt eredményt mert az őskrónika nem sokkal később a fejedelemasszony és a bizánci követ hűvös viszonyáról ír. A bizánci források csak erről az útjáról adnak hírt, lehetséges, hogy valójában ekkor kezdte el követni a keresztény vallást.

Olga 969. július 11-én halt meg. Keresztény rítus szerint, földbe temették. Unokája, [[I. Vlagyimir kijevi nagyfejedelem|I. Vlagyimir]] 1007-ben a maradványait átvitette az általa alapított kijevi Szent Istenanya-templomba. Hivatalos szentté avatása a 13. században történt meg, 1547-ben pedig "az apostolokkal egyenrangúnak" (''(iszapósztolosz)'') nyilvánították. Emléknapja a pravoszláv naptár szerint július 11-én, a Gergely-naptár alapján július 24-én van.