Wikipédia

„Reformáció” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
4. sor:
A '''reformáció''' vagy '''hitújítás''' a [[16. század]]ban, Nyugat- és Közép-Európában a [[Római katolikus egyház|katolikus egyház]] megreformálására indult mozgalmak megnevezése.
 
A [[15. század|15]]–[[16. század]]ban egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. [[Luther Márton]] [[Ágoston-rend]]i szerzetes először az általa megfogalmazott [[Luther Márton 95 tétele|95 tézissel]] hívta fel a figyelmet a hibákra (''(a hagyomány szerint [[1517]]. [[október 31.|október 31-én]] kiszegezte követeléseit és tanításait a [[Lutherstadt Wittenberg|wittenbergi]] vártemplom kapujára)''), majd fokozatosan eltávolodott a római vezetéstől. Nem sokkal később [[Ulrich Zwingli]], majd [[Kálvin János]] Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a [[pápa (egyházfő)|pápasággal]] szembeni tiltakozás („protestálás”) miatt protestánsoknak nevezték, a [[kereszténység]]nek ekkor kialakuló nagy ága a [[protestantizmus]]. A reformáció egyes irányzatainak szétválása a különböző protestáns [[egyház]]ak, [[felekezet]]ek kialakulásához, majd megerősödéséhez vezetett. Ezek közül az [[Evangélikus kereszténység|evangélikus egyház]] (más néven ''lutheránus egyház'') és a [[Kálvinizmus|református egyház]] a legismertebbek. Befolyása megtartása érdekében a katolikus egyház az [[ellenreformáció]]val válaszolt.
 
A reformáció okait a modern vallástörténet ma már nem leegyszerűsített fogalmak segítségével próbálja feltárni, ezért nagyon fontos, hogy ne egyetlen, hanem több reformációról beszéljünk.<ref>Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009</ref>
97. sor:
Az egyházi reformot Angliában kegyetlen erőszakkal vitték végbe. Az angliai reformáció ebben a szakaszban az [[Abszolút monarchia|abszolutizmus]] erősítésének a szolgálatában állt.{{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténet}} Ennek az érdekében megszüntették a kolostorokat, az egyház javait pedig szétosztották a király leghűségesebb nemesei között. Lefordították a [[Biblia|Bibliát]] angol nyelvre. Említésre méltó, hogy megmaradtak az egyházi dogmák (minden hívő számára kötelező tanítások) és a katolikus [[liturgia]].
 
[[VI. Eduárd angol király|VI. Eduárd]] utóda a trónon, nővére, [[I. Mária angol királynő]] (1553–1558) igyekezett a katolikus vallást visszaállítani és üldözte a reformáció képviselőit. Ezért nevezték el a protestánsok „Véres Máriának” (''(Bloody Mary)'').{{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténet}}
 
Mária halála után, [[I. Erzsébet angol királynő|I. Erzsébet]] (1558–1603) visszaállította a megreformált államegyházat és elkészítette a 39 cikkelyből álló anglikán hitvallást végleges szövegét is ([[1571]]), amelyben keveredik a katolikus és a kálvini tanítás.{{refhely|Gecse Gusztáv: Vallástörténet}}
175. sor:
=== Az anabaptista mozgalom ===
 
Az [[Anabaptista mozgalom|anabaptizmus]] a reformáció bal oldali irányzatának legradikálisabb változata. [[Zwickau]]ban, [[Thomas Müntzer]] az irányzatot harcos antifeudális mozgalommá fejlesztette. Tagjai csak felnőttként keresztelkedhettek meg, így felelősen dönthettek vallási hovatartozásukról. Az államhatalom megszüntetését és vagyonközösséget követeltek. Támadták a gazdagságot, és [[Isten]] birodalmának a Földön történő megvalósítására törekedtek. Társadalmi és gazdasági reformokat hirdettek (''(az [[Őskereszténység|őskeresztény]]i állapot visszaállítását, ahol mindenki egyenlő)''). Parasztok tömegei csatlakoztak hozzájuk, ami az [[Német parasztháború|1524-26-os német parasztháború]]hoz vezetett, melyet a fejedelmek könnyűszerrel levertek.
{{fő|anabaptista mozgalom}}
Az anabaptistáktól származó mai vallási csoportok közé tartoznak a [[mennoniták]], az [[amishok]] és a [[hutteriták]].
184. sor:
=== Az antitrinitárius mozgalom ===
 
Az antitrinitáriusok (''(Szentháromság-tagadók)'') – korai előfutáraikhoz hasonlóan (pl. [[Arianizmus|ariánusok]]) – tagadták a [[Szentháromság]]tant, amely szerint egy Istenben három személy van. A [[4. század]]ig a Szentháromságtan egyáltalán nem volt az isteni természetről szóló korai keresztény tanítás tükörképe.<ref>The Encyclopedia Americana, 1956. XXVII. köt., 294 o</ref> Utána viszont a nyugati (katolikus) és keleti (ortodox) egyház több mint ezer éven át fenntartotta ezt a dogmát. A Szentháromság tanától a reformátorok sem szakadtak el, annak ellenére, hogy ez a tanítás a Bibliában nincs olyan világosan és kihegyezetten benne, ahogy a kereszténység fővonala tanítja.<ref>Szimonidesz Lajos: Zsidóság és kereszténység, 261. o., Dante Kiadás</ref>
 
Demokratikus elveik miatt a kálvinistákhoz álltak közel, de tagadták a [[predesztináció]]t. Legjelentősebb képviselőjük a spanyol orvos [[Szervét Mihály]] volt. Szervét az inkvizíció elől [[Genf]]be menekült. Hitvitát folytatott [[Kálvin János|Kálvinnal]], de mivel [[Isten]] hármas természetének kérdésében nem tudtak megegyezésre jutni, a genfi nagytanács Szervétet börtönbe vetette, majd [[máglyahalál]]ra ítélték.
202. sor:
* [[A kereszténység az újkorban]]
* [[Protestantizmus]]
* [[A reformáció emlékéve]] (''(2017)'')
* [[Ellenreformáció]]
* [[A pápaság története#16. század|A 16. század pápái]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Reformáció”