„Werner von Haeften” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
||
3. sor:
== Korai élete ==
Haeften és testvére, [[Hans Bernd von Haeften|Hans]] Berlinben születtek, apjuk Hans von Haeften volt, katonatiszt és a Német Nemzeti Levéltár
== Háborús szolgálat, a Walküre hadművelet ==
1943-ban, miután felépült egy, a [[Keleti front (második világháború)|keleti fronton]] elszenvedett súlyosabb sebesüléséből, Haeften [[Claus Schenk von Stauffenberg|Claus von Stauffenberg]] ezredes szárnysegédje lett, aki a német ellenállás egyik legmeghatározóbb alakja volt.
1944. július 20-án Stauffenberg és Haeften voltak azok, akik a [[Kelet-Poroszország|kelet-poroszországi]] [[Rastenburg]]ba (ma Kętrzyn, Lengyelország) utaztak, a Wehrmacht főparancsnoki erődítményébe, a [[Farkasverem]]be
Még aznap este Haeftent, Stauffenberget, valamint [[Friedrich Olbricht]] tábornokot és [[Albrecht Mertz von Quirnheim]] ezredest letartóztatták a [[Benderblock]] területén (a Hadügyminisztérium épületében), és [[Friedrich Fromm]] tábornok, a Tartalékhadsereg főparancsnoka (akinek a beleegyezése nélkül indították el a hadműveletet, és akit később szintén letartóztattak és kivégeztek hallgatólagos bűnrészességért) egy gyorsított hadbírósági eljárás keretében mind a négyüket [[golyó általi halál]]ra ítélte. Az ítéletet éjfél után, a Benderblock udvarán hajtotta végre egy tíz főből álló gyalogsági kivégzőosztag.<ref>(Moorhouse, 2006) 207. o.</ref> Olbricht és Quirnheim volt az első két kivégzett, majd Stauffenberget szólították, ám Haeften, hűségét és hatalomnak való ellenszegülését még egyszer utoljára bizonyítandó, a Stauffenbergnek szánt golyók útjába állt, így ő halt meg harmadikként.<ref>(Fest, 1996) 278. o.</ref>
| |||