„Tudományos módszer” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A tudományos módszer jellemzői: + forráskritika |
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ |
||
36. sor:
* '''[[kísérletezés]]'''. Hasonló megjegyzés érvényes rá, mint a mérésre, ez is a modern tudomány jellegzetessége, nagyon fontos, de filozófiai értelemben nem szükséges feltétele. A kísérletezésről is elmondható, hogy a megfigyeléstől élesen el nem különíthető, nem merőben új eszköze a tudománynak, ugyanakkor igen fontos a tudományos fejlődés szempontjából az, hogy immár kísérletező szakaszába lépett a modern tudományok megjelenésével.
* '''reprodukálhatóság'''. Ez egy elméleti feltétele a tudománynak, amely teljesül a tudományok által vizsgált jelenségek nagy részére. De például a [[történelem]] és [[csillagászat]] is vizsgál olyan jelenségeket, amik reprodukálhatatlanok. Azt mondhatjuk, hogy a legtöbb jelenségnél megkívánható a reprodukálhatóság, és hogy reprodukálható jelenségek sokkal könnyebben vizsgálhatók. Ezekben az esetekben is, bár a folyamat nem megismételhető, de a megismerés folyamata, akár térben, akár időben, igen. Hammurápi törvényoszlopát csak egyszer lehetett kifaragni, de elolvasni és magyarázni elvileg, bárki, bármikor tudja. Nem a kifaragás, hanem a megismerés a tudomány. Egy [[szupernóva]] kitörését is elvileg egyszerre akárhányan megfigyelhetik, és mind ugyanazt kell, hogy lássák, itt is reprodukálható a megismerés.
* '''interszubjektivitás''', azaz a különböző megfigyelők közötti összhang is számos esetben kívánatos a tudományokban, de hasonlóan az előzőekhez, nem mondható filozófiailag szükséges feltételnek. A legtöbb esetben megkövetelhető ez a kritérium, és az ilyen jelenségek könnyebben vizsgálhatók. Ellentéte a „kutatói elfogultság”
* '''forráskritika''', tehát a korábbi feljegyzéseket pontosan, kontextusba helyezve feldolgozni és a megfelelő részeket hivatkozással átvenni. A reprodukálhatóság lényeges eleme. Az ezzel kapcsolatos módszereket [[forrástan]]ként gyűjtik egybe,
70. sor:
Az elméletek elfogadása egyrészt az ellenőrzés kiértékelésén alapul, másrészt bizonyos más tényezőket is figyelembe szoktak venni, mint egyszerűség, [[tesztelhetőség]], más elméletekkel való konzisztencia.
Jelenleg nincs a tudományos elméletek elfogadásának szigorú algoritmusa.
[[Polányi Mihály]] (fizikai kémia és társadalomtudományok professzora) 1958-ban megjelent „Személyes tudás”
Popper a [[falszifikáció]] [[empirikus tartalom]] fogalmát gondolta meghatározónak, és erre alapozta elgondolását a tudományos elméletek elfogadásáról.
| |||