„Tudományos módszer” változatai közötti eltérés

a
Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
a (Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ)
* '''[[kísérletezés]]'''. Hasonló megjegyzés érvényes rá, mint a mérésre, ez is a modern tudomány jellegzetessége, nagyon fontos, de filozófiai értelemben nem szükséges feltétele. A kísérletezésről is elmondható, hogy a megfigyeléstől élesen el nem különíthető, nem merőben új eszköze a tudománynak, ugyanakkor igen fontos a tudományos fejlődés szempontjából az, hogy immár kísérletező szakaszába lépett a modern tudományok megjelenésével.
* '''reprodukálhatóság'''. Ez egy elméleti feltétele a tudománynak, amely teljesül a tudományok által vizsgált jelenségek nagy részére. De például a [[történelem]] és [[csillagászat]] is vizsgál olyan jelenségeket, amik reprodukálhatatlanok. Azt mondhatjuk, hogy a legtöbb jelenségnél megkívánható a reprodukálhatóság, és hogy reprodukálható jelenségek sokkal könnyebben vizsgálhatók. Ezekben az esetekben is, bár a folyamat nem megismételhető, de a megismerés folyamata, akár térben, akár időben, igen. Hammurápi törvényoszlopát csak egyszer lehetett kifaragni, de elolvasni és magyarázni elvileg, bárki, bármikor tudja. Nem a kifaragás, hanem a megismerés a tudomány. Egy [[szupernóva]] kitörését is elvileg egyszerre akárhányan megfigyelhetik, és mind ugyanazt kell, hogy lássák, itt is reprodukálható a megismerés.
* '''interszubjektivitás''', azaz a különböző megfigyelők közötti összhang is számos esetben kívánatos a tudományokban, de hasonlóan az előzőekhez, nem mondható filozófiailag szükséges feltételnek. A legtöbb esetben megkövetelhető ez a kritérium, és az ilyen jelenségek könnyebben vizsgálhatók. Ellentéte a „kutatói elfogultság” (''(observer bias)''), amikor pozitív eredményt mindig csak bizonyos személyek érnek el, mások nem, annak ellenére, hogy pontosan ugyanazt a módszert használták. A gyógyszerkutatásban különösen sok problémát okozott a kutatói elfogultság, ezért kizárására kifejlesztették a [[kettős vakpróba|kettős vakpróbát]], amelyben a gyógyszert kiosztó kutató sem tudja, hogy valódi gyógyszert vagy azzal kinézetre megegyező [[placebo|placebót]] ad-e a betegnek.<ref>[http://www.nyest.hu/hirek/ovakodjunk-a-beszelo-lotol Takács Boglárka: Óvakodjunk a „beszélő” lótól!] ''Nyelv és Tudomány'', 2011. április 18.</ref>
* '''forráskritika''', tehát a korábbi feljegyzéseket pontosan, kontextusba helyezve feldolgozni és a megfelelő részeket hivatkozással átvenni. A reprodukálhatóság lényeges eleme. Az ezzel kapcsolatos módszereket [[forrástan]]ként gyűjtik egybe,
 
Az elméletek elfogadása egyrészt az ellenőrzés kiértékelésén alapul, másrészt bizonyos más tényezőket is figyelembe szoktak venni, mint egyszerűség, [[tesztelhetőség]], más elméletekkel való konzisztencia.
 
Jelenleg nincs a tudományos elméletek elfogadásának szigorú algoritmusa.
 
[[Polányi Mihály]] (fizikai kémia és társadalomtudományok professzora) 1958-ban megjelent „Személyes tudás” (''(Personal Knowledge: Towards a Post-Critical Philosophy)'') című könyvében fejti ki az elméletek ellenőrizhetőségének problémáját: a természettudományos eredmények nem csupán a természettől függnek, hanem a világnézeti vélekedésektől is. Ennyiben személyes tudás az objektívnek beállított tudomány is.
 
Popper a [[falszifikáció]] [[empirikus tartalom]] fogalmát gondolta meghatározónak, és erre alapozta elgondolását a tudományos elméletek elfogadásáról.
317 830

szerkesztés