„Rába” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ
átfog, pontosítás
22. sor:
|Vízhozama=27 m3/s Győrnél}}
 
A '''Rába''' ([[német nyelv|németül]] ''Raab'', [[latin nyelv|latinul]] ''Arrabo'') [[Magyarország]] 3. leghosszabb [[folyó]]ja, a [[Duna]] legjelentősebb magyarországi mellékfolyója. [[Ausztria|Ausztriában]], [[Stájerország]]ban, a [[Fischbachi-Alpok]]ban, a [[Hochlantsch]] délkeleti lejtőjén ered 1200 m magasságban. Ausztriában 95&nbsp;km-t tesz meg, déli-délkeleti irányban. [[Gyanafalva|Gyanafalvánál]] eléri legdélebbi pontját majd keleti-északkeleti irányban folyik tovább és [[Alsószölnök]]nél, 288 m tengerszint feletti magasságban eléribelép aMagyarország területére. Egyes szakaszai innentől az osztrák-magyar határt ésképezi Szentgotthárdnálmajd végleg[[Rábatótfalu]]tól belép(Szentgotthárd) Magyarországvégleg területére.csak Innenmagyar keleti-északkeletiterületen irányban folyikhalad tovább,. ésAlsószölnöktől 188&nbsp;km megtétele után [[Győr]]nél a [[Mosoni-Duna|Mosoni-Dunába]] ömlik. A viszonylag nagy esésű, szélsőséges vízjárású folyó teljes hossza 283&nbsp;km,<ref>A különböző forrásoknak a Rába teljes, valamint ausztriai és magyarországi hosszával kapcsolatos adatai között jelentős eltérések vannak. E cikk e tekintetben a {{MNL}} szaktekintélyek által írt és komoly lektori ellenőrzésen átment adataira támaszkodik.</ref> vízgyűjtő területe 10&nbsp;113&nbsp;km², közepes vízhozama Győrnél 27&nbsp;m³/s.
 
Nem hajózható, de a [[Római Birodalom|római kor]]ban jelentős szállítási útvonal volt. Ma elsősorban vízienergia- és ivóvízforrásként, valamint mezőgazdasági és turisztikai szempontból jelentős. 1896-ban [[Ikervár]]nál a Rábán épült fel Magyarország első, ma is működő [[Ikervári vízerőmű|vízi erőműve]], 2009-ben pedig már az ötödik rábai erőmű, a nicki duzzasztógát mellett épült [[kenyeri]] kezdte meg a termelést. A folyó menti települések a Rába-parti kutakból nyerik ivóvizüket és az öntözéses növénytermesztéshez is felhasználják a Rába vizét. Minden nyáron sok fürdőzőt és csónakázni, kajakozni, [[kenu]]zni vágyó turistát vonz a folyó annak ellenére, hogy zsilipkamra nélküli duzzasztógátjai a csónakázók dolgát kissé megnehezítik.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Rába