Wikipédia

„Ericsson” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., egyéb apróság ld.: WP:BÜ
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{Cég infobox
Az '''Ericsson''' ''(Telefonaktiebolaget LM Ericsson)'' svéd távközlési vállalat, Jelenleg az Ericssonnál közel 110.000 szakember dolgozik és 180 országban vannak ügyfelei. A vállalat portfóliója, a Hálózatok, a Digitális Szolgáltatások, a Menedzselt Szolgáltatások és az Új üzleti területek tevékenységének célja, hogy fokozza ügyfeleink hatékonyságát, támogassa digitalizálódásukat, és új bevételi lehetőségeket teremtsen. Az Ericsson innovációs befektetései az emberek milliárdjai számára tették elérhetővé a telefónia és a mobil szélessáv előnyeit. {{Cég infobox▼
| név = ERICSSON
| logó = Ericsson logo.svg|240px
25. sor:
| lábjegyzet =
}}
▲Az '''Ericsson''' ''(Telefonaktiebolaget LM Ericsson)'' svéd távközlési vállalat, Jelenleg az Ericssonnál közel 110.000 szakember dolgozik és 180 országban vannak ügyfelei. A vállalat portfóliója, a Hálózatok, a Digitális Szolgáltatások, a Menedzselt Szolgáltatások és az Új üzleti területek tevékenységének célja, hogy fokozza ügyfeleink hatékonyságát, támogassa digitalizálódásukat, és új bevételi lehetőségeket teremtsen. Az Ericsson innovációs befektetései az emberek milliárdjai számára tették elérhetővé a telefónia és a mobil szélessáv előnyeit. {{Cég infobox
 
[[Image:Lars Magnus Ericsson statue Telefonplan Midsomarkransen Stockholm 2005-08-13.JPG|thumb|260px|right|L.M. Ericsson mellszobra, [[:sv:Telefonplan|Telefonplan]], Stockholm]]
36 ⟶ 37 sor:
Az Erlang ('''Er'''icsson '''lang'''uage) az Ericsson által fejlesztett programozási nyelv, amelyet a digitális világ legnagyobb húzónevei, így a WhatsApp, az Amazon és a Facebook is használt. Eredetileg egy saját, Ericsson programnyelv volt, amely 1998-ban nyílt forráskódú lett. Az Erlangot megtaláljuk az Ericsson számos termékében, így az LTE mobilhálózatokban is.
 
Az AXE egy tároltprogram-vezérlésű elektronikus, digitális kapcsolórendszer, amely a vezérlést, a kapcsolómezőt és ellenőrző rendszereit illetően kizárólag elektronikus elemekből épült fel, és kopásnak kitett alkatrészeket (mint például az elektromechanikus központok) nem tartalmazott. Az AXE-t 1974-ben fejlesztette ki az Ellemtel, az Ericsson és a Televerket közös kutatás-fejlesztési leányvállalata. MagyarszágonMagyarországon az első AXE-t 1989. március 7-én, a budapesti Nemzetközi Távhívó Központban helyezték üzembe - kizárólag távhívásra.
 
== Története ==
===A kezdeti évek===
Lars Magnus Ericsson mint munkás kezdte pályafutását különböző műhelyekben. Első saját műhelyét 1876-ban indította, ahol matematikai és fizikai műszereket készítettek. Ez ugyanabban az évben volt, amikor [[Graham Bell]] szabadalmaztatta a telefont. Ericsson kihasználta azt, hogy Bell nem védte le szabadalmát a skandináv országokban, és telefonkészülékeket kezdett gyártani, ami a cég fő tevékenységévé vált. Első telefonkészülékei 1878-ban készültek, 22 darab úgynevezett "mágnestelefon, kürttel". A szembeötlően konstruktív tehetsége lenyűgözte a szakembereket és a készülékei hamar ismertté váltak a világpiacon. Nagy részben L. M. Ericssonnak köszönhető a svéd távközlési iparág magas pozíciója a világban.
 
Lars Magnus Ericsson 1846-ban, egy szegény gazdálkodó fiaként született. 1867-ben költözött Stockholmba, ahol műszerészként kapott állást. 1876-ban, Németországi tanulmányai után nyitotta meg saját műhelyét. Miután egy kis műhelyből nagyvállalattá alakította át cégét, Lars Magnus 1901-ben lemondott elnöki posztjáról és gazdálkodó lett Stockholmban. 1926-ban halt meg, kívánsága szerint jelöletlen sírban nyugszik. Ahogyan az életében, úgy a halálában is megmaradt magánembernek.
51 ⟶ 52 sor:
 
===Az L.M. Ericsson részvénytársaság===
1896-ban LM Ericsson átengedte gyárait az újonnan alakult LM Ericsson & Co. részvénytársaságnak, amely 1 millió<!-- milyen valuta? --> alaptőkével indul. Mint ügyvezető igazgató működik 1900-ig, amikor Axel Boström veszi át az feladatot. A következő évben távozik mint elnök és csak tagként marad az igazgató tanácsban. 2003-ig senki nem volt ilyen hosszú ideig vezető pozícióban a cégen belül. Az 1890-es években LM Ericsson & Co. mintegy 500 alkalmazottat foglalkoztat, és megkezdi nemzetközi tevékenységét. 1897-ben műhelyt nyit Szentpéterváron, 1901-ben Moszkvában és 1902-ben New Yorkban. Közösen a National Telephone Co.-val 1903-ban megalakítják a ''The British L. M. Ericsson Manufacturing Co.'' céget, amelyik gyárat működtet Beestonban. 1904-ben Ericsson telket vásárol Buffalóban, (New York) hogy gyárat építsen az LM Ericsson Telephone Manufacturing Co.-nak. Lengyelországban az első telefonközpont Varsóban készül el 1904-ben, és Lengyelország hamarosan az egyik legmodernebb telefonos ország lett.
 
===Egyesülés a Stockholm Allmäna Telefon AB-vel===
1918-ban a vállalat egyesül a ''Stockholms Allmänna Telefonaktiebolag''-gal (SAT) (Stockholm Közszolgálati Telefonrészvénytársaság), hogy megerősítse pozícióját a szektorban és hogy növelje a vállalkozói szellemet a gyártásban. A cég nevét is megváltoztatják Allmänna Telefonaktiebolaget L.M. Ericsson-ra. Ugyanebben az évben államosítják az oroszországi gyárat, és Finnországban megalakul az LM Ericsson, az első skandináv leányvállalat. A cég neve 1926-ban változott meg a ma is használt '''''Telefonaktiebolaget LM Ericsson'''''-ra.
 
Az 1910-es években megkezdték az elektromechanikára épülő automata telefonközpontok fejlesztését, amit megkönnyített a SAT felvásárlása. Így született meg az ''500-väljaren'' (500-választó) amit először 1923-ban Rotterdamban majd 1924-ben Stockholmban helyeztek üzembe. Ez volt az első lépés, ami megalapozta az Ericsson erejét a telefonközpontok terén. 1918-ban az LM Ericsson egy gyümölcsöző együttműködésre lépett a Telecommal és a Telivel a termékfejlesztés terén. 1956-ban megalakul az ''Elektroniknämnden'' (Elektronikai bizottság) a kutatás és fejlesztés (K+F) részleges összehangolására, majd 1970-ben a közös ''Ellemtel'' (LMtel) vállalat keretében a közös K+F tevékenységre. A ''Televerket'' (állami telefonvállalat) által kifejlesztett és tesztelt újításokat az Ericsson sikeresen értékesített külföldön, mint például a magán alközpontok és új telefon modellek.
 
1927-ben aláírtak egy 40 éves koncessziót a török kormánnyal, a főbb városok közötti telefonkapcsolat kiépítésére. Ivar Kreuger eladta az Ericsson részvényeinek 35%-át az Ericsson fő versenytársának, az [[ITT]]-nek. Az ITT fő részvényes lesz 1960-ig. A Kreuger csőd után a három fő tulajdonos, az ITT, a Wallenberg csoporthoz tartozó Stockholms Enskilda Bank és a Handelsbanken megállapodtak abban, hogy Wallenbergnek jusson a vezető szerep.
72 ⟶ 73 sor:
===1980-as évek===
=====Egyesülés a DataSaab-bal=====
Az 1980-as évek elején a ''Datasaab'' veszteséges lett, és ezért 1981-ben a vállalat fuzionált az Ericssonnal, ami 3900 alkalmazottat érintett. A Datasaab 90,5%-át az Ericsson vette meg, a fennmaradó 9,5%-ot pedig a ''Telecom'' leányvállalata, a ''Teleinvest''. 1985-ben az Ericsson megvásárolta a Teleinvest 9,5%-át s így a Datasaab teljesen az Ericsson tulajdonába került. A korábbi Datasaab osztályból jött létre az ''Ericsson Information Systems AB'' (Ericsson információs rendszerek). A társaság kezelte a 2000-es sorozat mini számítógépeit és kifejlesztett több PC kompatibilis személyi számítógépet.
 
=====A FACIT AB beépítése =====
1983. január 1.-jén, a ''FACIT AB'' svéd része beolvadt az Ericsson információs rendszerekbe (EIS). A Facitnak akkor mintegy 1400 alkalmazottja volt 13 országban, ebből 350 Svédországban. Az átvett termékek között voltak Facit 8111 irodai írógépek, Facit DTC6500 számítógépek, valamint mátrixnyomtatók és Facit 4070 lyukszalaglyukasztó. A Facit konszernhez tartozott a ''Zäta Tryckerierna AB'' nyomtatványgyártó cég is.
 
=====A számítógépes tevékenység eladása=====
88 ⟶ 89 sor:
Az Ericsson sikerei a mobil rendszerek terén nagyrészt az AXE központokkal és (az NMT esetében) a skandináv távközlési vállalatok kompetenciájával magyarázható. Gunnar Eliasson terjesztette elő azt a tézist, hogy az Ericsson GSM sikere teljes mértékben az Ericsson Radio Systems által az 1970-es években kifejlesztett digitális katonai rádiótól függött. Annak következtében teremtették meg a tudásbázist a frekvenciaugratásos technológia, a hibajavító kódolás, a TDMA rendszerek és a titkosítás terén. Az ide kapcsolódó katonai projektek, mint az ''Erieye'' pedig nagyot lendítettek az antenna technikán.
 
A 2000-es évek elején az Ericssonnak több mint 110&nbsp;000 alkalmazottja volt, de egy évre rá kb. a felét elbocsájtotta a csökkenő eladásokra hivatkozva. Ez egybeesett az úgynevezett távközlési válsággal. 2001-ben az Ericsson vesztesége több mint 30 milliárd korona, ami drasztikus változásokat hozott a szervezetben, többek között eladták a Ericsson Microelectronics AB-t főleg német Infineonnak.
2002-ben a cég megváltoztatta Ericsson Radio Systems AB nevét, röviden Ericsson AB-re és ez az egyik központi cége a csoportnak.
 
95 ⟶ 96 sor:
2003-ban [[Kista]]-ba, új helységbe költözik a stockholmi központ. Az alkalmazottak száma és az értékesítés nőtt 2007-ben, részben azért, mert hirtelen megnövekedett a tevékenység a Global Services terén, a távközlési szolgáltatók ugyanis gyakran áthelyezik saját tevékenységüknek egy részét az Ericssonra.
 
2013-ban bezárták az Ericsson Cables AB-t. A távközlési kábelgyártás teljesen megszűnt, míg a hálózati kábel gyártását eladták az ''NKT Cables''-nek.
A távközlési kábelgyártás teljesen megszűnt, míg a hálózati kábel gyártását eladták az ''NKT Cables''-nek.
 
==Felvásárlások, összeolvadások és együttműködések==
106. sor:
[[Fájl:Sony Xperia Z.JPG|thumb|left|130px|Sony Xperia Z]]
 
2012 februárjában a Sony megvásárolta az Ericsson részét a Sony Ericssonban, és átnevezte Sony Mobile Communications-re. Ebben az időben a vállalat mintegy 8000 alkalmazottat foglalkoztat világszerte. 2009. február 12-én az Ericsson bejelentette, hogy a vállalat (Ericsson Mobile Platforms) egyesült az ST Microelectronics mobileplatform vállalatával, az ST-NXP Wireless-szel, s ezáltal egy új közös vállalat alakult, az ST-Ericsson, ahol az Ericsson és az ST Microelectronics 50-50%-ot birtokolnak. Az együttműködés 2013-ban felbomlott az esedékes termékek kimaradása miatt. Az Ericsson visszavonta tevékenysége részét, amely az LTE modemre irányult, és egy új vállalatba, az Ericsson Modems AB-ba helyezte át.
 
===A Nortel Wireless megvásárlása===
124. sor:
* Mobeon
* Distocraft
* Drutt
* Torrent
* TouchWave Inc.
132. sor:
{{col-2}}
===Megvásárolt cégek 2008-2012===
* Mobeon
* Bizitek
* Elcoteq
152. sor:
==Katonai felszerelések==
 
Korábban az Ericsson gyártott készülékeket a svéd hadseregnek.
A klasszikus összekötő felszerelést, a Fältapan- néven (Tábori majom) modernebb rendszerek követték, mint például az 1970-es Zsiráf radar-rendszer, a légtér felügyeletére.
2006 szeptemberében, az Ericsson eladta a katonai tevékenységének nagy részét a Saab-nak.
Csak egy kevés hálózathoz kapcsolódó tevékenység maradt meg náluk, ami főleg a nemzeti- és közbiztonságra irányul.
 
==A jelenlegi felépítés és tevékenységek==
A koncern tevékenysége 2017. április 1-től a következőképpen van megszervezve:
*Három fő egység:
** Networks (Hálózatok)
168. sor:
* Az értékesítés öt piaci területre oszlik (Market Areas):
** Észak-Amerika
** Európa és LatinamerikaLatin-Amerika
** Közel-kelet és Afrika
** Északkelet-Ázsia
192. sor:
 
Az Ericsson Magyarország 1990 óta meghatározó szereplője a magyar infokommunikációs iparágnak. A helyi leányvállalat alapítása óta a hazai társadalom felelős résztvevőjének
és aktív tagjának tekinti magát, hozzájárulva a mobil- és vezetékes széles sávú hálózatok kiépítéséhez, az ország gazdasági fejlődéséhez, a magyar műszaki értelmiség kiműveléséhez. Az Ericsson a Magyar Telekom stratégiai partnere, mobilhálózatának kizárólagos, valamint vezetékes hálózata jelentős részének szállítója. A közel kétrezerkétezer fős alkalmazotti gárdából több mint 1300 munkatárs foglalkozik kutatás-fejlesztéssel, így az ország legnagyobb K+F tevékenységet végző vállalata. A magyar mérnökök szabadalmai meghatározóak a világ jelenlegi mobil- és vezetékes széles sávú internetes kommunikációt lehetővé tevő rendszereiben.
 
Mérföldkövek:
279. sor:
* 2010-2016: Hans Vestberg
* 2016-2016: Jan Frykhammar (ideiglenes)
* 2017- : Börje Ekholm
{{col-2}}
 
310. sor:
 
==Források==
* John Meurling, Richard Jeans: Ericssonkrönikan, 125 år av telekommunikation, Informationsförlaget.
 
==További információk==
* {{hivatalos weboldal|http://www.ericsson.com/}}
* [http://ericssonhistory.com/ The history of Ericsson]
* [http://www.britishtelephones.com/ericsson/factory/index.htm Az Ericsson gyár, Beeston, Anglia]
 
{{Főbb informatikai cégek}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Ericsson”