„Féja Géza” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
→Élete: Félrevezető: Ha ott van a mondat, úgy értelmezhető, hogy a Viharsarok című 'nemzetgyalázó' könyv miatt szorult volna ki 1945 után. |
||
12. sor:
[[1927]]-től az [[Esztergom-Kertváros|Esztergom-tábor]]i Fiúnevelő Intézet igazgatóhelyettese volt, a környező szegény falvak és bányásztelepek gyerekeit tanította. Esztergomtábor fontos állomás az életében: itt ismerte meg majdani feleségét, itt lett férj, apa, majd özvegy. [[Esztergom]]i tartózkodásának emlékére a [[Féja Géza Közösségi Ház]] őrzi a nevét a városban. Kapcsolatba került a [[Bartha Miklós Társaság]]gal; egyik ösztönzője lett a [[falukutatók]] mozgalmának; teoretikusa a [[népi írók]]at tömörítő [[Válasz]] című folyóiratnak. 1929-33-ban [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] belső köréhez tartozott, az [[Előörs (hetilap)|Előörs]], a Kohó (1931), a Szabadság, az [[Új Hang (folyóirat, 1932–1933)|Új Hang]] (1932–1933) munkatársa, szerkesztője volt. [[1931]]-től egyik szervezője a [[Nemzeti Radikális Párt]]nak.
1933-37 között [[Pesterzsébet]]en tanított a Széchenyi István Polgári Fiúiskolában. A szlovenszkói [[Magyar Írás (folyóirat, 1932–1937)|Magyar Írás]] című társadalmi és irodalmi lap főmunkatársa, a Kazinczy Kiadó lektora, 1934-44 között a Magyarország című lap belső munkatársa volt. Közéleti tevékenységet vállalt: részt vett a [[Márciusi Front]] programjának kidolgozásában ([[Bibó István (politikus)|Bibó Istvánnal]] együtt). [[1937]]. [[március 15.|március 15-én]] ő olvasta fel a [[Nemzeti Múzeum]] lépcsőjén a Front kiáltványát. [[1937]]-ben jelent meg [[Viharsarok (könyv)|Viharsarok]] c. szociográfiája, ami után a magyar [[Viharsarok (tájegység)|tájegység]] is kapta nevét. Könyvéért nemzetgyalázás címén perbe fogták, majd elítélték, tanári állásából elbocsátották
1938. április 23-án Budapesten házasságot kötött a nála 14 évvel fiatalabb, unitárius vallású Supka Gizella Magdolnával, dr. Supka Géza és Gere Gizella lányával.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Budapest XI. ker. polgári házassági akv. 139/1938. folyószáma alatt.</ref>
[[1945]]-[[1956]] között [[Békéscsaba|Békéscsabán]] élt, kirekesztődött az irodalmi életből, könyvtárosként dolgozott. Politikai nézetei miatt 1945-től 1957-ig nem jelenhetett meg könyve. Sokat tett a háború után elkallódó, de közgyűjteménybe tartozó könyvállomány megmentéséért. A város és a megye szellemi életében tevékenyen részt vett. Irodalmi, történelmi előadásokat tartott; az [[ókígyós]]i Mezőgazdasági Középiskola és a [[békéscsaba]]i Petőfi úti Polgári Fiúiskola tanára volt.
[[1956]]. [[november 1.|november 1-jén]] visszatért [[Budapest]]re, a [[Petőfi Párt]] (az újjászervezett [[Nemzeti Parasztpárt]]) Irányító Testületének tagjává választották. 1956-60 között a [[Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár]]ban dolgozott mint tudományos főmunkatárs. 1960-ban innen ment nyugdíjba. [[1966]]-ban [[József Attila-díj]]at kapott. Munkásságáról [[Békéscsaba]] város sem feledkezett meg. Halálának 10. évfordulóján (1988) teret neveztek el róla. Féja Géza portréja – mely [[Szalatnyay József]] alkotása – a [[Békés Megyei Tudásház és Könyvtár]]ban található.
| |||