„Kolostor utca (Brassó)” változatai közötti eltérés

Német, magyar, és latin neve a 14. századi [[Domonkos-rend|domonkos]] kolostorra, illetve annak Szent Péter és Szent Pál templomára utal. Régi román neve – ''Ulița Vămii'', azaz Vám utca – onnan ered, hogy itt volt a [[vám]], ahol a [[havasalföld]]i és [[bolgárszeg]]i román kereskedők huszadot kellett fizessenek.<ref>{{cite book |last=Nussbächer |first=Gernot |authorlink=Gernot Nussbächer |title=Caietele Corona |page=49 |year=2016 |publisher=Aldus |location=Brassó |isbn=9789737822949}}</ref>

 

 

==Története==

A 18–19. században még úgy tartották, hogy a városerőd északkeleti része népesült be legkorábban; [[Joseph Teutsch]] szerint a Kolostor utca volt a régi városközpont magja. 20. századi elméletek szerint azonban a város éppen ellenkező irányban, nyugatról kelet felé terjeszkedett, és a Kolostor utca csak későn, a 14. században épült be.{{refhely|Stroe|80–85. o.|azonos=S80}} A [[Kapu utca|Kapu utcához]] hasonlóan felső (a jelenlegi [[Michael Weiss utca|Michael Weiss utcáig]] húzódó) része 1325–1350 között alakult ki a [[Főtér (Brassó)|főtéri]] Lensor meghosszabbításával, alsó része pedig a 14. század második felében.<ref>{{cite book |last=Niedermaier |first=Paul |title=Städtebau im Mittelalter: Siebenbürgen, Banat und Kreischgebiet |pages=205–206 |year=2002 |publisher=Böhlau Verlag |location=Köln |isbn=9783412138011 |language=német}}</ref>

 

 

A 14. század végén kezdték építeni Brassó első [[Brassó várfalai és bástyái|várfalait]], melyek nyugati vonala párhuzamos volt a Kolostor utcával, az utca északi végén pedig felépült a [[Kolostor utcai kapu]]. Ez kezdetben egy egyszerű, tornyos építmény volt, azonban az elkövetkező évszázadok során egy közel száz méter hosszú erődítmény-komplexummá nőtte ki magát. A 16. században egy további várfalat is emeltek, a belső és külső várfalak közötti területet pedig [[zwinger]]ekre (szorítókra) osztották fel; a Kolostor utca házai mögött voltak a Jegyzők és a Szíjgyártók zwingerei.{{refhely|Jekelius|77–92. o.|azonos=J77}} Egy 1602-es rendelet szerint a [[havasalföld]]i kereskedők csak a Kolostor utcai kapun léphettek be a városba, csak ezen keresztül hagyhatták el azt, és csak a Kolostor utca fogadóiban szállhattak meg.{{refhely|azonos=J30}}

[[Kép:Brasov12.JPG|bélyegkép|Az északnyugati házsor]]

* '''1.''' 1900-ban épült a [[Kronstädter Allgemeine Sparkasse|Brassói Takarékpénztár]] székhelyeként, két régebbi ház (Closius és Brennerberg) helyén. 1928-ban a Takarékpénztár a [[Friedrich Czell-palota|Friedrich Czell-palotába]] költözött, az épületből lakóház lett. Itt lakott [[Sextil Pușcariu]] román nyelvész.{{refhely|Aldea|102–114. o.|azonos=A102}}

* '''5.''' ''Spitz-palota'', 1912-ben épült Albert Spitz tervei alapján a [[Pesti Magyar Kereskedelmi Bank]] brassói fiókjának székhelyeként. Később a Román Agrárbank használta, földszintjén könyvesboltot nyitottak. Jelenleg a Román Fejlesztési Bank (BRD) épülete.{{refhely|azonos=A102}} Ifjúkorában itt lakott [[Ștefan Baciu]] költő, emlékirataiban részletesen leírja az épületet.<ref name=pestrea>{{cite book |last=Pestrea Suciu |first=Steluța |title=Străzi, case, oameni din Brașov |pages=181–183 |year=2011 |publisher=Foton |location=Brassó |isbn=9789737641700 |language=román}}</ref> Hátsó szárnya a [[Várkert sétány (Brassó)|Várkert sétányra]] nyílik, itt működik a Vöröskereszt.

* '''7.''' A 17. században itt volt [[Michael Weiss (krónikaíró)|Michael Weiss]] városbíró lakóháza. A jelenlegi épület a 18. század végén épült, 1887-ben [[Peter Bartesch]] városi építész tervei alapján átépítették. Itt működött az ''[[Európa Szálló (Brassó)|Európa Szálló]]'', a 20. században pedig a ''Corso'', majd a ''Popular'' mozi. Jelenleg lakóház.{{refhely|Pavalache|448. o.}}

 

==Műemlékek==

 

{{csuka+|Műemlékek listája}}