„René nápolyi király” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
90. sor:
Renátusz király kétszer nősült és 13 gyermeke született. [[A Sion-rend nagymestereinek listája|A Sion-rend nagymestere]] is volt, mely a [[Szent Grál]] titkába avatta be tagjait. [[A Sion-rend nagymestereinek listája|A Sion-rend nagymesterként]] [[I. Jolán lotaringiai hercegnő|Jolán]] lánya ([[1428]]–[[1483]]) követte. Az [[Anjou-ház]] birtokainak örököseként unokaöccse, [[III. Károly provence-i gróf|Anjou Károly]] ([[1436]]–[[1481]]) követte az Anjou Hercegség kivételével, amely a halálával visszaszállt a francia koronára. A Lotaringiai hercegséget, mely felesége halála után fiukra, majd annak fiára szállt, végül a lányának, Jolán hercegnőnek a lemondása után annak fia, [[II. René lotaringiai herceg|II. Renátusz]] ([[1451]]–[[1508]]) herceg örökölte meg. [[Lotaringiai Mária skót királyné|Lotaringiai Mária]] ([[1515]]–[[1560]]) skót királyné, [[I. Mária skót királynő|Stuart Mária]] [[Skócia uralkodóinak listája|skót királynő]] anyja révén a skót ([[1542]]-től, Stuart Mária trónra léptétől) és az angol ([[1603]]-tól, Stuart Mária fiának, [[I. Jakab angol király|Stuart Jakabnak]] az uralkodásától) királyok, valamint [[I. Ferenc német-római császár|Lotaringiai Ferenc]] ([[1708]]-[[1765]]) császár, ''III. Ferenc'' néven lotaringiai herceg, [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] ([[1717]]–[[1780]]) magyar királynő férje és a [[Habsburg–Lotaringiai-ház]] megalapítója is Renátusz leszármazottai között szerepelnek.
==Alakja az irodalomban és a zenében==
Renátusz lányának, Jolánnak az alakja megihlette [[Henrik Hertz]] dán költőt és drámaírót is, aki verses drámát írt ''Kong Renés Datter'' (René király lánya) címmel [[1845]]-ben, melyben a király lányát vaknak ábrázolja, de a drámában megjelenik maga a királyi apa is, és bár a valóságban a király lánya egészéges volt, valóban Vadémont grófjához ment feleségül, ahogy a drámában is. Ez a mű a [[19. század|XIX. században]] rendkívül népszerű történet volt, és több nyelvre is lefordították. [[Pjotr Iljics Csajkovszkij|Csajkovszkij]] orosz zeneszerző ebből a történetből operát szerzett [[Jolánta (Csajkovszkij)|Jolánta]] címmel [[1892]]-ben, viszont René király Provence királyaként szerepel, bár Provence-nak csak a grófja volt a valóságban. [[1963]]-ban elkészült egy operafilm Vlagyimir Gorikker rendezésében Natalja Rudnaja címszereplésével Galina Olejnyicsenko énekhangjával. René király szerepében Fjodor Nyikityin jelent meg Ivan Petrov énekhangján. Magyarországon [[1964]]-ben mutatták be René király lánya, azaz az eredeti történet címével azonos címmel.
[[Darius Milhaud]] ''La Cheminée du Roi René'' (René király kandallója) címmel írt kamaraművet, fúvósötöst (op. 205) [[1939]]-ben.
== Gyermekei ==
| |||