„Philippe Berthelot” változatai közötti eltérés

A háború befejezése után részt vett a [[Versailles-i békeszerződés|versailles-i békekonferencián]].<ref name="Életrajza">{{cite web|url=http://www.britannica.com/EBchecked/topic/62791/Philippe-Berthelot|title=Encyclopedia Britannica: Philippe Berthelot|language=angol|accessdate=2012-11-10}}</ref> Ő állította össze a javaslatot is a francia követelések tekintetében. Ezt [[Georges Clemenceau]] előbb abszurdnak tartotta, de 1918 végén mégis ennek az enyhén módosított változatát tárták a brit és az amerikai vezetés elé. 1919 márciusában és áprilisában Clemenceau továbbra is ezt az irányvonalat követte. Ez a katonai és gazdasági retorziók mellett jelentős területi veszteségeket követelt, és számos esetben megtagadta a németektől a népek önrendelkezési jogát is. A francia elképzelésekben többek között szó volt a [[Rajna-vidék–Pfalz|Rajna-vidék]] demilitarizálásáról, [[Elzász]]-[[Lotaringia]] és a [[Saar-vidék]] Franciaország részére történő átadásáról, valamint egy erős, németellenes [[Lengyelország]] létrehozásáról.<ref name="Watson 1">{{cite book|last=Watson|first=Robin|title=Georges Clemenceau, France, Makers of the Modern World|publisher=Haus Publishing Ltd., London|year=2008|pages=59-60|isbn=9781905791606}}</ref> Berthelot később [[Szíria]] miatt összetűzésbe került Clemenceau-val, akit angolbarátsággal és a francia gyarmati érdekek elárulásával vádolt.<ref name="Watson 2">{{cite book|last=Watson|first=Robin|title=Georges Clemenceau, France, Makers of the Modern World|publisher=Haus Publishing Ltd., London|year=2008|pages=141|isbn=9781905791606}}</ref> 1919-ben kinevezték a politikai és kereskedelmi ügyek igazgatójává, valamint állami tanácsadóvá, ami a minisztériumon belül az egyik legmagasabb beosztás volt. Ebben a tisztségben aktív tevékenységet fejtett ki a [[trianoni békeszerződés]] magyar szemmel rendkívül kedvezőtlen feltételeinek kialakításában is.<ref name="Életrajza" />