„Pethő Sándor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
kékítés
B36Bot (vitalap | szerkesztései)
a Magyar Nemzet egyértelműsítése AWB
15. sor:
| becenév =
| szerepei =
| munkái = A [[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]] alapító főszerkesztője.
| díjak =
| kitüntetés =
28. sor:
[[Fájl:Pethő Sándor emléktáblája VI kerület Pethő Sándor utca 4.JPG|bélyegkép|jobbra|260px|<center>[[Emléktáblák Budapest I. kerületében|Emléktáblája<br><small>a róla elnevezett VI. kerületi utcában.</small>]]<center> ]]
[[Fájl:Pethő Sándor sírja.jpg|bélyegkép|260px|Pethő Sándor sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei úti Nemzeti Sírkert|Kerepesi temető]]: 34-1-59.]]
'''Pethő Sándor''' ([[Pásztori]], [[1885]]. [[március 1.]] – [[Balatonfüred]], [[1940]]. [[augusztus 25.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GTMD-DFW?i=140&wc=923N-16D%3A40679501%2C41534001%2C41583801&cc=1452460&cat=826536 Halálesete bejegyezve a balatonfüredi állami halotti akv. 34/1940. folyószáma alatt.]</ref> magyar publicista, történész, a [[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]] alapító főszerkesztője.
 
==Életpályája==
 
Pethő György és Cséry Mária fiaként született. Egyetemi tanulmányait [[Kolozsvár]]ott, [[Nápoly]]ban és [[Halle an der Saale|Halléban]] végezte. [[1909]]-től [[1918]]-ig a budapesti VIII. kerületi állami főgimnázium történelemtanára volt, aztán kizárólag irodalmi és újságírói tevékenységet folytatott. [[1912]]-ben szerkesztette az ''Élet'' című folyóiratot. [[1918]]-ban egyik alapító tagja volt a [[Magyarország Területi Épségének Védelmi Ligája|Magyar Területvédő Ligának]]. A ''Magyarság'' című napilapnak előbb munkatársa, majd [[1934]]-[[1938]] között főszerkesztője volt. [[1938]]-ban [[Hegedűs Gyula (újságíró)|Hegedüs Gyulával]] alapítója és főszerkesztője lett a [[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]] című napilapnak, amely a hitleri [[Nemzetiszocializmus|nemzetiszocialista]] és a magyar szélsőjobboldali, [[nyilasok|nyilas]] mozgalmak elleni küzdelemben jelentékeny szerepet játszott. Számos történeti, politikai tanulmánya jelent meg különböző lapokban, köztük [[Bajcsy-Zsilinszky Endre]] [[Előőrs (hetilap)|Előőrs]] című politikai hetilapjában. Tanulmányaiban [[legitimizmus|legitimista]] felfogásának megfelelően gyakran konzervatív, de németellenes álláspontot foglalt el. Később megvált a [[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzettől]]től is. Tagja volt a [[Magyarország és Lengyelország kapcsolatai|lengyel–magyar kapcsolatok]] ápolását célul tűző [[Magyar Mickiewicz Társaság]]nak.<ref>[http://library.hungaricana.hu/hu/view/PRGYK_ActaP_2011/?pg=202&layout=s Gerencsér Tibor: A Magyar Mickiewicz Társaság második évtizede. A Magyar Mickiewicz Társaság tagjainak névsora. In: Acta Papensia XI (2011) 3-4. 195-199. o.], library.hungaricana.hu.</ref>
 
1940 nyarán autóbaleset áldozata lett a balatonfüredi Mussolini téren, nyaki gerinctörést szenvedett. Házasságából két gyermeke született: [[Pethő Tibor|Tibor]] és Mária.