„Tóbiás Áron” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Kurzív tartalmú zárójelek korr., ld.: WP:BÜ |
a Magyar Nemzet egyértelműsítése AWB |
||
5. sor:
Apja postai alkalmazott volt. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szerzett tanári oklevelet. 1946-ban a Magyar Rádióban kezdett dolgozni, 1955-től a Magvető kiadó szerkesztője. Az 1956-os forradalom idején a Szabad Kossuth Rádió szerkesztőbizottságában dolgozott, tagja volt a küldöttségnek, mely a Magyar Rádió Munkástanácsának utasítására átvette a Parlamenti Rádió irányítását. A forradalom leverése után "a Nagy-budapesti Központi Munkástanács alakuló ülésén az Írószövetség képviseletében Varga Domokossal együtt felterjesztették a Kádár Jánossal való tárgyalás alapjául Bibó István tervezetét a magyar kérdés kompromisszumos megoldásáról."<ref>http://www.kortarsonline.hu/aktual/irodalom-sajat-igazsagok.html</ref> Ennek nyomán a Bibó István és társai elleni per vádlottjaként (az ún. "kis íróperben") a Legfelsőbb Bíróság 1957. október 9-én egyéves börtönbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását három évre felfüggesztette.<ref>http://1956.mti.hu/Pages/WiW.aspx?id=1070</ref>
Szabadulása után a bakonyi erdőgazdaságban földmérő, majd a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa, bibliográfiákat állít össze (1960-1968). Később az Országos Filmtudományi Intézetben helyezkedett el, majd 1968-70-ben a Petőfi Irodalmi Múzeum hangtárában dolgozott, ahol számos, háttérbe szorított íróval készített interjút, 1991-92-ben a Hangtár vezetője (félállásban). Az 1980-as években az ''Olvasó nép'' folyóirat szerkesztője. 1992-1996 között a [[Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)|Magyar Nemzet]] főszerkesztő-helyettese, szerkesztőbizottsági tagja volt. 1988-ban a [[Történelmi Igazságtétel Bizottság]] egyik alapító tagja.
== Díjai, kitüntetései ==
| |||