„Lengyelország a Jagellók korában (1386–1572)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a linkek jav.
64. sor:
De 1456 után még a Lovagrend is pénzügyi bajokba került. 1457-ben a lengyelek megszerezték [[Malbork]]ot, mert a Lovagrend elmaradt a vár legénységét megillető zsold kifizetésével. Így, amikor a lengyelek kifizették a legénységet, azok átadták a várat.<ref>J. Bardach, ''Kazimierz Jagiellończyk'', 298. oldal</ref> A háború végső eredményéről a [[schwetzi csata]] (''Świecino'' – falu Kasúbiában) döntött 1462-ben, amelyet a lengyel zsoldoshadsereg nyert meg Dunin parancsnoksága alatt. 1463-ban a [[Gdańsk]] és [[Elbląg]] magánflottája (ún. ''flota kaperska'') vereséget mért a lovagrendi hadiflottára a Visztula-öbölben ''(Zalew Wiślany)'', 1466-ban megadta magát a konitzi ''(Chojnice)'' erőd, a lovagi ellenállás utolsó fészke és a Lovagrend békét kért.<ref>M. Bogucka, ''Kazimierz Jagiellończyk'', 81. oldal</ref>
 
1466. október 19-én aláírták a [[második thorni béke|toruni békét]]. Lengyelország megkapta Kelet-Pomerániát (Gdański Pomerániának is nevezték), [[Malbork]]ot, [[Elbląg]]ot, [[Chełmno]] vidékét (''Ziemia Chełmińska'' – terület a Visztula-kanyarban, [[Bydgoszcz]]tól keletre, ahová 1247-ben [[Konrád lengyel fejedelem|Mazóviai Konrád]] fejedelem behívta a Lovagrendet) és Warmiát (németül ''Ermland'') [[Olsztyn]] központtal. Ezt a területet „Királyi Poroszországnak” ''(Prusy Królewskie)'' nevezték el; Poroszország többi része – '''Rendi Poroszország''' ''(Prusy Zakonne)'' néven – megmaradt a Lovagrend birtokában mint Lengyelország hűbéri földje. 158 év után Lengyelország visszaszerezte a nyílt tengeri kijáratot és a fennhatóságot a Visztula egész folyása mentén.
 
=== Háború Hunyadi Mátyás ellen ===