Wikipédia

„Csók István (festő)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
650 119 szerkesztés
a Magyar Örökség díj törölt sablonjainak eltávolítása (WP:BÜ), apróbb javítások
→‎Élete: Üzenet
8. sor:
 
[[Fájl:Csók István sírja.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Csók István sírja [[Budapest]]en. [[Fiumei Úti Sírkert|Kerepesi temető]]: 35-1-74. [[Szentgyörgyi István (szobrász)|Szentgyörgyi István]] alkotása]]
1865. február 13-án született a dunántúli [[Pusztaegres]]enPusztaegresen<!--Akkor hol?-->. Apja népi származású, tősgyökeres iparoscsaládból való jómódú molnármester volt. Kiterjedt rokonsága, barátai, ismerősei mind a polgárosztályhoz tartoztak. István gyerekkorában véznácska, beteges volt, akit mindenki csak kényeztetett. Jómódú szülei nem iparkodtak korán munkára vagy tanulásra fogni. Budapesten kezdte [[1882]]-ben tanulmányait [[Székely Bertalan]], [[Lotz Károly (festő)|Lotz Károly]] tanítványaként, majd [[München]]ben és [[Párizs]]ban folytatta. A francia főváros tárháza volt a [[19. század]] legjava képzőművészeti realizmusának, csatatere az [[impresszionizmus|impresszionisták]] harcainak. Csók emlékirataiban hangsúlyozza, hogy szabad akart lenni, ezért nem választotta az állami főiskolát, az Académie des Beaux-Arts-ot. [[Jules Bastien-Lepage|Bastien-Lepage]] művei hatottak rá.
 
Korai képe, az ''Úrvacsora'', Párizsban aranyérmet, [[Bécs]]ben állami nagy aranyérmet nyert, [[1894]]-ben. A ''Szénagyűjtők'' a [[plein air]] tolmácsolója. A [[millennium]]ra a ''[[Báthori Erzsébet|Báthory Erzsébet]]'' (1895) képpel készült. A csejtei várúrnő (abban a korban feltételezett) szadizmusának ábrázolása sok kritikát és müncheni aranyérmet hozott. [[Nagybányai művésztelep|Nagybányára]] ment, de a táj nem kötötte le. [[1903]]-tól Párizsban 7 eredményes esztendőt töltött el. Bele kezdett a Műteremsarok (Ateliersarok) című képébe, melyet csak 1905-ben küldött be a párizsi Szalonba, ahol nem részesült díjazásban, pedig nagyon számított rá. A Műteremsarokban jutott első alkalommal kifejezésre teljes egészében [[akt]]festésének varázsa.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Csók_István_(festő)”