„Kanyaró Ferenc” változatai közötti eltérés

a ({{Életrajz infobox}} cseréje {{Személy infobox}}-ra (WP:BÜ), apróbb javítások)
 
 
=== Cikkei ===
Cikkei jelentek meg a ''Figyelő''ben (1885. Zrinyi szerelme, Még egyszer a Csokonai «Csók»-járól, 1886. Zrinyi születése, Zrinyi a hadíró, előbbire felelt Salamon Ferencz a Kisfaludy-Társaság felolvasó gyűlésén. 1. Bud. Szemle XLVII.), a ''[[Századok (folyóirat)|Századok]]''ban (1886. Egy elfeledt magyar király: IV. Ferdinánd, Zrinyi a költő két levele), a ''Történelmi Tár''ba (1887. Montecuccoli és Zrinyi vitája, ezen addig elveszettnek hitt történelmi emléket ő fedezte föl, 1888. Zrin-Ujvár építése okai, 1890. Zrinyi ismeretlen munkája. 1896. A brassai-codex históriás énekei), a ''[[Keresztény Magvető]]''ben (1888. Adatok a keresztény szó történetéhez, Aranyos-Rákosi Székely Sándor és Vörösmarty, 1888-90. Unitáriusok Magyarországon a XVI. és XVII. százévben, 1891. Zrinyi és Széchenyi, Legujabb magyar irodalomtörténetünk, 1892. Dávid Ferenc Debrecenben, A magyar Pantheon halhatatlanjai, Az üldözés napjaiból, 1892-95. Unitárius történetírás és Kálvin-orthodoxia, 1893. Balla Imre éneke, 1895. A CXV. zsoltár Báthory Zsigmond korában, A frankfurti egyetem hallgatói Erdélyből, A Krisztus nem-imádás tana 1570-ben, 1896. Unitárius vértanuk Eger vidékén, Király-hymnus a XVII. évszázban, Kolozsvári főiskolánk legrégibb történetéhez, 1897. [[Árkosi Tegző Benedek]] a szentháromságról; ezeken kívül könyvismertetések, birálatok); az ''[[Erdélyi Múzeum (folyóirat, 1874–)|Erdélyi Múzeum]]''ban (1892 Virágénekek a XVII. és XVIII. századból, Egy érdekes adat a Mondolatpörhöz, 1893. Régi magyar virágénekek, Apáthi Ferencz feddő-éneke, Bethlen Gábor diadaléneke, 1895. Székely népdal Oláhországról, 1896. A Vadrózsák egy félreértett helye s könyvismertetések); az ''[[Egyetemes Philologiai Közlöny]]''ben (1893. Zrinyi legújabb epigonja, Bibliotheca Zrinyiana, A Zrinyiász és Zalán futása, 1895. A Zrinyiász valláserkölcsi eszméiről, Karácsonyi miniszterium Toroczóról, Ilosvai Péter életéhez, Gyöngyösi egy félreértett helye); az ''[[Irodalomtörténeti Közlemények]]''ben (1893. Régi magyar vitéz Kádár István éneke, A Zrinyiász kelte és költője); az ''[[Aranyosvidék]]''ben (1894. Naláczy István, Kiss János kéményseprő epitaphiuma, 1895. Torda legnagyobb fiai, Erdély első színésznője, Körmöczy József följegyzései, Déryné és egy fütty Tordáról, 1896. Torda botanikusairól, 1897. Új-Torda református papjai); a ''Tordai Emke-Emlékkönyv''ben (1894. Torda legnagyobb dicsősége); a ''[[Magyar Könyvszemle|Magyar Könyvszemlében]]'' (1895. A legrégibb unitárius énekes könyvekről, 1896. Erdély első bibliographusai, Salamon és Markalf legelső kiadása, Protestáns vitairatok Melius idejéből); az ''[[Unitárius Közlöny]]''ben (1895. Blandrata György); a ''Székely Nemzet''ben (1895. 54-59. sz. A székely nemzet története, felelet Jakab Eleknek); az ''Ellenzék''ben (1896. Bocskai szülőháza a XVI. és XVII. században.)
 
== Munkái ==