A nemesi száérmazású szentkirályszabadjai Rosos Pálcsalád sarja. Apja, szentkirályszabadjai Rosos János, birtokos, anyja, nagymadi és várbogyai Bogyay Magdolna fiakéntvolt. Keresztszülei, nemes Sándorffy Sándor, és felesége, nyírlaki Tarányi Terézia voltak, akik egyben [[Kisfaludy Sándor]] anyai születettnagyszülei Sümegenvoltak. Növendékpapnak vették fel a veszprémi püspöki egyházmegyébe, majd a [[Nagyszombati Egyetem]]re küldték a felsőbb tudományokban való kiképzésére. Miután nagyszombatban filozófiai és teológiai doktori címet szerzett, visszatért Veszprémbe, ahol a püspök helyettes titkára, később szentszéki jegyző volt. [[1778]]. [[július 22.|július 22-én]] [[kanonok]]ká nevezték ki. Az [[1790]]. és az [[1792]]. évi országgyűlésen a [[káptalan]] képviselője volt. [[1790]]-ben egyúttal lemondott a korábban 6 évig viselt pesti királyi tábla ülnöki tisztségéről, és a bécsi magyar udvari [[kancellária|kancelláriához]] ment ülnöknek.
[[1808]]. [[április 29.|április 29-én]] pedig veszprémi püspöknek nevezték ki, és ugyanez év [[szeptember 7.|szeptember 7-én]] [[Pozsony]]ban ő végezte el [[Habsburg–Estei Mária Ludovika magyar királyné|Ludovika magyar királyné]] koronázásának szertartását. A [[Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia|Ludovika Akadémiára]] 10.000 forintot adományozott. Nem kormányozta sokáig egyházmegyéjét, mert már a következő évben 58 évesen elhunyt.
