Főmenü megnyitása

Módosítások

→‎Élete: Nem egészen mindegy. http://dia.pool.pim.hu/html/muvek/GERGELY/gergely00731/gergely00752/gergely00752.html
== Élete ==
[[Fájl:Páger Antal1.jpg|bélyegkép|jobbra|264px|Páger Antal 1928 körül]]
Gyermekkorában a [[zene]] és a [[festészet]] érdekelte, később fordult a [[Színházművészet|színház]] felé. Csizmadia apja nem pártolta fia művészi érdeklődését, összetörte [[hegedű]]jéthegedűjét és festőállványát is (Páger 45 évig nem vett újra ecsetet kezébe).
 
Az érettségit követően Pestre ment továbbtanulni. Az elhatározást finanszírozandó lakatossegédként dolgozott, majd aratómunkásnak állt, hogy a leendő tandíjára valót összeszedje. Az orvosi karon nem volt már hely, így a jogi karra iratkozott be. Az évnyitóig visszautazott [[Makó]]ra, ahol szórakozásból részt vett néhány műkedvelő előadáson. Az egyik előadást követően felkereste a [[székesfehérvár]]i színház titkára, és felajánlotta neki, hogy menjen el Fehérvárra színésznek.
 
Az [[első világháború]] alatt az [[OlaszországOlasz front (első világháború)|olasz fronton]]ban szolgált. Utána visszakerült társulatához [[Székesfehérvár]]ra ([[1919]]–[[1922]]), majd játszott [[Kecskemét]]en ([[1922]]–[[1924]]), [[Pécs]]ett ([[1924]]–[[1925]]). [[Nagyvárad]]on egy évadon keresztül, az [[1925]]–[[1926]]-os évben, majd [[1926]] és [[1930]] között a [[Szeged]]i Nemzeti Színház tagja volt. [[Szeged]]ről Beöthy hívta [[1931]]-ben [[Budapest]]re, ahol kezdetben az Andrássy úti Színházban, majd a Magyar Színházban töltött el egy-egy munkával teli évadot. Hamarosan sztárnak számított: 1937 és 1939 között a [[Vígszínház]]ban akkoriban horribilisnak számító gázsit, fellépésenként 250 [[Magyar pengő|pengő]]t kapott.
 
A színházi szerepek mellett kedveltté vált a filmszakmában is. [[1932]]-ben lépett először a felvevőgép elé. [[Kabos Gyula|Kabos Gyulával]] és [[Dajka Margit]]tal a főszerepben eljátszotta a "''Piri mindent tud"'' című film egyik főszerepét, ám a filmvígjáték a jó poénok ellenére anyagilag megbukott. Úgy gondolta, hogy többé már senkinek nem kell a filmszakmában. Ám több mint kétszáz filmet, tévéjátékot forgatott élete során. Megsokasodott filmszerepei közepette végezte színpadi feladatait. Pontos, korrekt munkáját, ugyanakkor hallatlan mély belső átéléssel megformált szerepeit megszerette a filmszakma, s a közönség kedvencévé is vált, így egyre több filmes feladatot kapott. Az [[1944]] előtti filmek legtöbbet foglalkoztatott színészeinek egyike volt. „Rengeteget dolgoztam, de megkértem, és meg is adták, ami kijárt” – vallotta egy riporteri kérdésre. A magyar filmgyártás akkori rendszere a kevés próbával tökéletes alakításokat és a kevés korrektúrát, új felvételt igénylő színészi munkát értékelte a leginkább, mert egy-egy felvétel elhúzódása a magas kauciók és stúdióbérlési felárak folytán jóval nagyobb előállítási költséget jelentettek, így a kezdők bizonytalankodására nem, vagy csak alig volt lehetőség. A filmvállalkozók inkább vállalták a magasabb, ún. sztárgázsit is, mint a néhány napos felvételcsúszást. Talán ennek a rendszernek köszönhetően jelentek meg annyiszor a filmvásznon az akkori idők legnagyobb színészei, így közöttük Páger is.
 
[[1933]]-ban ismerkedett meg feleségével, Komár Juliskával, akivel [[1933]]. [[május 16.|május 16]]-án [[Budapest]]en, az [[Budapest VII. kerülete|Erzsébetvárosban]] házasságot kötött.<ref>Budapest VII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1933. év, 674. folyószám.</ref> Ekkor vették meg a ''Páger-villát'', majd itt születtek meg lányai, Judit ([[1940]]) és Júlia ([[1942]]).