„Mainzi egyházmegye” változatai közötti eltérés

A következő századokban az érsek befolyása gyorsan nőtt, hamar a [[Német-római Birodalom]] legnagyobb érseki tartományává vált. A századok folyamán számtalan püspökség tartozott az érsek alá, többek közt [[Würzburg]], [[Strasbourg|Straßburg]], [[Chur]], [[Paderborn]], [[Havelberg]], [[Prága]] és [[Olomouc|Olmütz]]. A [[9. század]]tól az érsekek világi hatalma és szerepe is növekedni kezdett. Ennek fontos állomásaként az érsek birodalmi hercegi rangot kapott. Fontos megjegyeznünk hogy innentől elválik a világi és egyházi értelemben vett KölniMainzi érsekségÉrsekség. Előbbi területe jóval nagyobb volt, ám csak az egyházszervezet tekintetében tartozott az érsek felügyelete alá. Ezzel szemben utóbbi, a [[Mainzi Választófejedelemség]] élén világi uralkodóként állt a kölnimainzi érsek, noha ez jóval kisebb területet jelentett.

[[Willigis mainzi érsek|Szent Willigis]] (975-1011) uralkodásától kezdve az érseki cím összefonódott a birodalom főkancellári posztjával, azaz a mainzi érsek politikailag is Európa egyik legjelentősebb személyévé vált. Ezzel együtt a mainzi érsek lett az első a hét [[választófejedelem]] közül, legfőbb egyházi méltóságként pedig a ''Primas Germaniae'', azaz a ''Németország prímása'' címet viselte.