Főmenü megnyitása

Módosítások

egy bájt hozzáadva ,  5 hónappal ezelőtt
nincs szerkesztési összefoglaló
{{egyért2|a mitikus alakról|Atalanta (keresztnév)}}
[[Kép:Atalanta Lepautre Louvre MR1804.jpg|bélyegkép|jobbra|260px|Atalanté szobra, [[Pierre Lepautre]] 1703–1705-ben alkotott műve]]
 
{{Görög mitológia}}
'''Atalanté''' (vagy ''Atalanta;'' [[Görög nyelv|görögül]] Αταλάντη, jelentése „kiegyensúlyozott”) [[Iasziosz]] és [[Klümené (Iasziosz felesége)|Klümené]] [[árkádia]]i uralkodópár leánya a [[görög mitológia|görög mitológiában]].
 
 
== Elemzése ==
{{commonskat|Atalanta}} Könnyen elképzelhető, hogy a kérőit futással próbára tévő, gyorslábú szűz és a medve által nevelt, vadászó hajadon elképzelése eredetileg két önálló legenda volt. Az utóbbi esetleg Artemiszre is utalhat, esetleg Artemisz egy változatának mítosza. [[Publius Ovidius Naso|Ovidius]] és [[Hésziodosz]] csak az előbbi, [[Homérosz]] és egy elveszett [[Aiszkhülosz]]-dráma az utóbbi változatról szól. Ebből adódhat az az ellentmondás is, hogy a Zeusz-szentélybeli szeretkezés nem sokkal az esküvő után történt, hiszen Aphrodité azért bocsátotta a párra az ellenállhatatlan bujaságot, mert Hippomenész/Meilanión elfelejtett az aranyalmák miatt megfelelő hálaáldozatot bemutatni neki. Így Parthenopaiosz nem születhetett volna meg. Az oroszlánná változás az egyik, a gyermek születése a másik mondakörhöz tartozott. Erre utalhat a kérő két neve is, mivel Hippomenész egyébként Niszosz (a későbbi [[Megara (attikai)|Megara]]) királya volt, akinek felesége ([[Iphinoé]]) és gyermeke ([[Megareusz]], [[Alkathoósz (Porthaón fia)|Alkathoósz]] későbbi feleségének apja) is volt. Meilanión viszont más mondákban nem tűnik fel, a nevén kívül többet nem is tudni róla. Ennek feloldása, hogy gyermekének, Parthenopaiosznak apjaként általában Meleagroszt említik, a gyermek neve is beszélő név, azt jelenti, „a szűz fia”.
 
{{Görög mitológia}}
{{commonskat|Atalanta}}
{{argonauták}}
{{Nemzetközi katalógusok}}