„Személyes névmás” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszavontam 2A02:2F08:E819:7A00:61E6:355C:F140:FEC0 (vita) szerkesztését (oldid: 21166519)
Címke: Visszavonás
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a Ige egyértelműsítése (WP:BÜ), apróbb javítások
1. sor:
A '''személyes névmás''' olyan [[névmás]], amely a három [[Személy (nyelvtan)|nyelvtani személy]] valamelyikén keresztül embereket, állatokat vagy dolgokat jelöl. A mondatban általában ugyanazokat a funkciókat tölti be, amelyeket a [[főnév]] vagy a névszói szerkezet is betölthet. Harmadik személyben egy, a szövegkörnyezetében megjelenő főnévre vagy névszói szerkezetre utal: ''Kovácsékat nem hívjuk meg. <u>Ők</u> ezt nem is várják el.''
 
Azokban a nyelvekben, amelyek fejlett [[Ige (nyelvészet)|ige]]ragozási rendszerrel rendelkeznek (például [[Latin nyelv|latin]], [[Spanyol nyelv|spanyol]]), az [[Alany (nyelvészet)|alanyi]] funkciójú személyes névmások használata az igével opcionális; általában csak az alany személyének kihangsúlyozására szolgál (például spanyol ''Te digo la verdad.'' ’Elmondom neked az igazat’ / ''Yo te digo la verdad.'' ’<u>Én</u> mondom el neked az igazat.’ vagy ’Én az igazat mondom neked.’, attól függően, hogy milyen erős [[Hangsúly (nyelvtan)|hangsúlyt]] kap az alany). Vannak olyan nyelvek azonban, amelyekben az igealak nem képes jelölni a személyt, így ezekben a személyes névmás használata mindig kötelező az igével (például [[Angol nyelv|angol]]: ''I tell you the truth.'' ’Elmondom neked az igazat.’, ''We tell them the truth.'' ’Elmondjuk nekik az igazat.’ vagy [[francia nyelv|francia]]: ''Je te dis la vérité.'', ''Nous leur disons la vérité.)''.
 
A személyes névmások a [[mondattan]]i funkciójuknak megfelelően változhathatják az alakjukat (ez főleg az [[Agglutináló nyelv|agglutináló]] és a [[Flektáló nyelv|flektáló]] nyelvekre jellemző). A ragozott alakok száma nyelvenként változó; például az angolban legfeljebb két alakot különböztetnek meg ''(I / me, he / him, she / her, we / us, they / them)'', de csak egyetlen második személyű alak van ''(you)''; a spanyolban a lehetséges alakok száma személyenként változó – a [[nem (nyelvtan)|nemek]] szerinti [[flexió]]t nem számolva kettő és öt között van ''(yo / me / mí [conmigo], tú / te / ti [contigo], él / le / lo / se / sí [consigo], nosotros / nos, vosotros / os, ellos / les / los / se / sí [consigo]''; közülük az elsők és az utolsók az ún. hangsúlyos alakok, a többi csak igével használható); az agglutináló nyelvekben (például a [[Magyar nyelv|magyarban]]) ennél jóval több lehet ''(én / engem / magam / nekem / rólam / tőlem / velem / nélkülem / hozzám'' stb.).