„Kanizsai János” változatai közötti eltérés

1401. áprilisában a [[A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben|király elleni lázadás]] vezetője volt, amely során a királyt fogságba ejtették Budán és a [[Szent Korona-tan|Szent Korona]] nevében<ref>Legimitációs problémák merültek fel, ezért az ellenzéki bárok ligája az ország koronájára hivatkozva próbált uralkodni</ref> kancellári címmel az országtanács vezetőjeként kormányoztak.<ref group=mj>Egyik fő céljuk az volt, hogy a király híveit megfosztják vagyonuktól és száműzik az országból.</ref> [[II. Ulászló lengyel király|II. Jagelló Ulászló lengyel királynak]] ajánlották fel a magyar koronát, de az nem fogadta el. [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|Garai Miklós nádor]] kiszabadította a királyt a fogságból, aki megkegyelmezett Kanizsai püspöknek. A Garay vezette [[Siklósi-liga]], mint főúri szövetség Luxembourgi Zsigmond királyságát megmentette. Kanizsai tovább szervezkedett a király ellen és csatlakozott a [[László nápolyi király|Nápolyi Lászlót]] királlyá<ref group=mj>Az Anjou-ház utolsó nagyreményű személye</ref> választó főúr újabb ellenzéki szervezkedéshez, akit 1403. augusztus 5-én [[Zára|Zárában]] királlyá koronáztak. Elbukott ez az ellenzéki szervezkedés is, de Zsigmond újra amnesztiát adott Kanizsai Jánosnak. De ennek már ára volt, le kellett mondani főkancellári címéről, az esztergomi várát is át kellett adni, valamint az érsekség jövedelmét is 1407-ig más kezelte.<ref>Birtokait és az érsekség jövedelmét [[Stiborici Stibor]] kezelte.</ref>