„Ránki György (zeneszerző)” változatai közötti eltérés

Budapest VI. kerületében született dr. Reisz Frigyes<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33SQ-GRQD-DFD?i=683&cat=684413 |title=Reisz Frigyes születési bejegyzése a turdossini izr. hitközség születési akv. 180/1861.folyószáma alatt |accessdate=2019-07-19}}</ref> vegyész és Hőnig Rozália Szidónia (1875-1945)<ref>{{Cite web |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:S3HT-DYF7-2KH?i=165&cc=1452460 |title=Hőnig Szidónia halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 778/1945. folyószáma alatt |accessdate=2019-07-19}}</ref> gyermekeként zsidó családban. 1912-ben édesapjával együtt az Óbudai református egyházközség lelkésze által kiállított kivonat szerint a református vallásra tértek át. [[Kodály Zoltán]]nál tanult zeneszerzést 1926-1930 között a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán]]. Ezután népzenei tanulmányokat folytatott [[Lajtha László]] mellett a [[Néprajzi Múzeum (Budapest)|Néprajzi Múzeumban]]ban. 1947-48-ban a [[Magyar Rádió]] zenei osztályát vezette, majd 1948 és 1949 között [[Párizs]]ban és [[London]]ban élt.

Sokoldalú zeneszerző, aki nem tett különbséget műfajok között. Nézete szerint minden műfajban lehet értékeset és értéktelent alkotni. Írt [[Opera (színmű)|operát]], [[musical]]t, [[balett]]et, [[Filmzene|filmzenét]], kísérőzenét színházi előadások és a rádiójátékok számára, zenekari és kamarazenei műveket, dalokat. Legnépszerűbb, és egyben legismertebb műve a ''[[Pomádé király új ruhája]]'' című opera, amelynek a szövegét – Andersen meséje nyomán – [[Károlyi Amy]] írta a [[Magyar Rádió]] felkérésére (később a mű zenei anyagából két szvitet is összeállított). Az [[Magyar Állami Operaház|Operaházban]] 1953. június 6-án mutatták be. Ugyancsak népszerű műve az ''[[Egy szerelem három éjszakája (musical)|Egy szerelem három éjszakája]]'' című musical, amelynek szövegét [[Hubay Miklós]] és [[Vas István (költő)|Vas István]] írta, film- és tévéváltozat is készült belőle. Komponált misztériumoperát ''[[Az ember tragédiája (opera)|Az ember tragédiája]]'' témájára, [[Madách Imre (író)|Madách Imre]] drámája nyomán (1970), de írt operát [[Weöres Sándor]] ''A holdbéli csónakos''ára, Chitz Klára ifjúsági regénye nyomán pedig ''Muzsikus Péter'' címmel gyermekoperát.

[[Kantáta|Kantátát]] is írt, például [[József Attila]] ''A város peremén'' című versére, [[oratórium]]ot [[Radnóti Miklós]] ''Á la recherche'' című verse alapján. Filmzenéi közül megemlítendő [[Macskássy Gyula]] ''[[KétA két bors ökröcske]]'' című rajzfilmjéhez, a [[Keleti Márton]] rendezte ''[[Két vallomás]]'' című, 1962-ben forgatott darabjához és a ''[[Körhinta (film)|Körhintához]]'', [[Fábri Zoltán (rendező)|Fábri Zoltán]] híres filmjéhez írt zenéje.