„Dániel könyve” változatai közötti eltérés

* [[Héber nyelv|Héber]]: 1-21–2,4a; 8,1-121–12,3

* [[Arámi nyelv|Arám]]: 2,4b-74b–7,28

* [[Görög nyelv|Görög]]: 3,24 - 5024–50,51; 51-9051–90; 13,1-141–14,42

A Dániel könyve jelenlegi kánoni formája vagy annak egy része (a kutatók többségének véleménye szerint) [[Kr. e. 2. század|Kr. e. 167-164]] között keletkezett, a hellenizációs kísérlet idejében. Elképzelhető az is, hogy a könyv első része korábban -, más szerző által - íródott, mint a második. A keltezés idejének meghatározását két dolog nehezíti meg: az egyik a történelmi utalások kezelése, a másik pedig a három nyelv használata.

Rendszertelen szerkezetű, de egy stílusú mű ez, még akkor is, ha a középső része eredetileg [[arámi nyelv|arameus nyelven]] íródott, míg a nagyobb része [[héber nyelv|héber]]. A több száz évnyi távlat miatt legfeljebb az i. e. 6. századi eseményekről élő [[i. e. 2. század]]i elképzeléseket láthatjuk. A vallás i. e. 2. századi állapotának i. e. 7–6. századba való visszavetítése mindenképp anakronisztikus. Dániel könyvének történelmi tévedéseihez érdekes adalékként szolgált a [[holt-tengeri tekercsek|kumráni]] „Nabúnáj imája” irat (töredékek -– 4Q242, 4QOrNab, 4QprNab). Ezekben határozottan felismerhető – minden töredékesség ellenére –, hogy a Dánielnél teljes mértékben anakronisztikusan szerepeltetett Nebukadnécár helyett Nabúnáj volt a szenvedő alanya a történetnek. Azaz a zsidók éppenséggel ismerhették Dániel szerkesztésekor a valódi történést, a kanonizált szerző mégis szándékosan átalakította, mert így a gyűlölt Nebukadnécár alakjára tudta átvinni a hétéves őrületet. II. Nabú-kudurri-uszur esetében a történelem nem tud hétéves távollétről, míg Nabú-naid valóban hosszú időt töltött birodalma fővárosától távol, [[Thaima|Thaimában]] (Dél-Arábia), mely idő alatt fia, Bél-sar-uszur kormányzott társuralkodói minőségben. Ráadásul Thaima sivatagi oázis, így a „puszta” említése is hiteles, mindössze annyi a ferdítés, hogy Nabú-naid nem valamiféle őrület okán időzött ott.