„Kémiai elemek periódusos rendszere” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
KMBot (vitalap | szerkesztései)
→‎Áttekintés: forráshivatkozás címét nem „javítgatjuk” ész nélkül
14. sor:
A hagyományos periódusos rendszerben az elemek növekvő rendszám szerint vannak rendezve, és új periódus kezdődik mindig, amikor egy új [[elektronhéj]] kezd el kiépülni. A csoportokat az atom [[elektronszerkezet|elektronkonfigurációja]] határozza meg: egy adott alhéjon azonos számú elektronnal rendelkező elemek ugyanabba a csoportba kerülnek (például az [[oxigén]] és a [[szelén]] ugyanabban a csoportban található, mivel mindkét elem külső p-alhéján négy elektron van). A hasonló kémiai tulajdonságokkal bíró elemek általában ugyanabban a csoportban helyezkednek el a periódusos rendszerben, de az f-mezőben és valamennyire a d-mezőben is a megegyező periódusban lévő elemek is hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezáltal viszonylag egyszerű egy elem kémiai tulajdonságait megjósolni, ha a szomszédos elemeinek tulajdonságai ismertek.<ref>Gray, p. 6</ref>
 
2016-ban a periódusos rendszer 118 eleme ismert az 1-es rendszámútól (hidrogén) a 118-as rendszámúig (oganeszon). A 113-as, 115-ös, 117-es és 118-as elemeket az [[IUPAC]] hivatalosan 2015 decemberében ismerte el. Javasolt neveiket: nihónium (Nh), moszkóvium (Mc), tenesszium (Ts) és oganeszon (Og) 2016 júniusában jelentette be az IUPAC, hivatalossá pedig 2016 novemberében váltak.<ref>{{Cite web|url=http://www.cnn.com/2016/06/08/health/periodic-table-new-elements-names/index.html|title=New elements on the periodic table are named|last=CNN|first=Ashley Strickland|website=CNN|access-date=2016-06-11}}</ref><ref>{{cite web|url=http://iupac.org/discovery-and-assignment-of-elements-with-atomic-numbers-113-115-117-and-118/|title=Discovery and assignment of elements with atomic numbers 113, 115, 117 and 118|publisher=[[International Union of Pure and Applied Chemistry]]|date=2015-12-30}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://www.npr.org/sections/thetwo-way/2016/06/09/481410462/hello-nihonium-scientists-name-4-new-elements-on-the-periodic-table|title=Hello, nihoniumNihonium. Scientists Name 4 New Elements On The Periodic Table|website=NPR.org|access-date=2016-06-11}}</ref><ref>{{cite journal |last=Koppenol |first=W. H. |title=Naming of New Elements (IUPAC Recommendations 2002) |journal=Pure and Applied Chemistry |year=2002 |volume=74 |issue=5 |pages=787–791 |url=http://media.iupac.org/publications/pac/2002/pdf/7405x0787.pdf |format=PDF |doi=10.1351/pac200274050787}}</ref> Az új elemek javasolt magyar neveit 2019 júliusában jelentette be a Magyar Tudományos Akadémia.<ref>{{cite web |url=https://mta.hu/tudomany_hirei/a-nemregen-felfedezett-kemiai-elemek-magyar-neve-109907 |title=A raderfordiumtól az oganeszonig – a nemrégen felfedezett kémiai elemek magyar neve |publisher=Magyar Tudományos Akadémia |accessdate=20190727|date=20190724}}</ref>
 
Az első 94 elem megtalálható a természetben, a maradék 24 elemet az [[amerícium]]tól az [[oganeszon]]ig eddig csak mesterségesen állították elő. A természetben megtalálható 94 elem közül 11 csak a természetes elemek [[radioaktivitás|radioaktív bomlási sorában]] fordul elő.<ref name="emsley"/> Sem [[asztácium]]ot (Z=85), sem az [[einsteinium]]nál (Z=99) nehezebb elemet nem figyeltek meg még makroszkopikus mennyiségben, a [[francium]]ról pedig mindössze egy mikroszkopikus minta (300 000 atom) által kibocsátott fény segítségével készítettek fényképet.<ref>{{cite book| title = The Chemistry of the Actinide and Transactinide Elements| editor1-last = Morss| editor1-first=L. R.|editor2-first = N. M.|editor2-last = Edelstein| editor3-last = Fuger|editor3-first = J.| last = Silva|first = Robert J.| chapter = Fermium, Mendelevium, Nobelium and Lawrencium| publisher = [[Springer Science+Business Media]]| year = 2006| isbn = 1-4020-3555-1| location = Dordrecht, The Netherlands| edition = 3rd| ref = CITEREFHaire2006}}</ref>